Az olajválság óta nem volt ilyen alacsony az állam devizaadósság-aránya

Budapest, 2016. december 28. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a központi költségvetés 2017. évi finanszírozásáról tartott sajtótájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. december 28-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Nyolcadik éve csökken a magyar államadósság GDP-hez mért aránya, és az adósság egynegyede ma már a hazai lakosság kezében van. Az adósság szerkezetét sikerült úgy javítani, hogy 1973 óta egyszer sem volt ilyen alacsony a devizaadósság aránya, amely most 22 százalék körüli - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezetője.

Az olajválság óta nem volt ennyire alacsony a magyar államadósságon belül a devizában fennálló tartozás, amely mindössze 22 százalék - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezetője a Magyar Államkincstár és a Magyar Közgazdasági Társaság mai konferenciáján.

A „Pénzügyi szabályozás a válság utáni Európai Unióban” című fórumon Barcza kifejtette:

a lakossági államkötvény-vásárlást sikerült 2,2 százalékról 25 százalék körüli szintre felfuttatni 2010-től, ami jelentősen csökkenti az ország sérülékenységét.

Az államadósság közel kétharmada belföldi kézben van,

2011-ben azonban még 60 százalékos volt a külföldi tulajdon, ami szintén jelentősen hozzájárul a stabilitáshoz.

Az államadósság nyolcadik éve folyamatosan csökken, és a GDP 80,2 százalékáról a 73 százalékos szintre esett 2010 óta.

Az állampapírhozamok és a kockázati felár tekintetében sokkal jobbak a mutatóink, mint a válság előtti időkben - hangsúlyozta Barcza György.

Míg 2006-ban a 10 éves állampapírok után fizetendő hozam 7,28 százalék volt, addig 2016-ra ez a kamatprémium 2,96 százalékra mérséklődött. Eközben az 5 éves kockázati biztosításunk (CDS) felára is visszaesett: a 2006-os 283 pontról 108 pontra, ami jelzi, hogy ma már sokkal kevésbé tartják sérülékenynek a magyar gazdaságot, mint a válság előtti években.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója Forrás: MTI/Kovács Tamás

A lakossági állampapír vásárlásnak fontos szerepe van az etikus pénzügyi termékek fejlődésében,

mivel

• erőre meghatározott kamatfizetés történik,
• nincs burkolt jutalék, és
• egymással versenyző piaci szereplők értékesítik az államkötvényeket.

Ilyenek az AKK-val szerződött bankok a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta.

Az államkötvényeknek három elsődleges piaca van: a nagybani forint, a nemzetközi deviza és a lakossági.

Az elektronikus értékesítési rendszer fejlettségében a lakossági piaccal rendelkező országoknál előrébb járunk - tette hozzá az AKK vezetője.