Először értek el kísérleti nukleáris fúziós reaktorban a Nap magjánál is magasabb hőmérsékletet kutatók. A brit vállalatnál azt mondják, még sok munka van hátra, de már abban is elég biztosak, mikortól kezdhetnek majd megoldásaikkal energiát termelni – a hálózatra, és nem csak kísérleti célokra.
Az ST40 néven futó kísérleti reaktor egyik különlegessége, hogy jóval kisebb, mint más kutató- és mérnökcsapatok fejlesztései. Az Origo is írt például az ITER nevű, hatalmas nemzetközi reaktorprojektről és az abban való, igen jelentékeny magyar részvételről.
A beszámolóból is kiderül: némi leegyszerűsítéssel,
a fúziós reakciók létrehozása során a Napban zajló folyamatokat kell reprodukálni a kutatóknak.
Azaz a Napot kell „a Földre hozniuk” azért, hogy a jövőben valamikor rendelkezésre álljon a „végtelen” energia.
Amit most a Tokamak Energy bejelentett, az az, hogy ha csak kicsiben is és kísérleti jelleggel, de sikerült reprodukálni azokat a folyamatokat, melyek a Nap belsejében zajlanak.
Kisméretű reaktorukban 15 millió Celsius fokot mértek, ami magasabb a Nap 13 millió Celsius fok körüli maghőmérsékleténél.
Ilyen hőfokon a mágneses mezők sajátos módon „összetapadnak”, köszönhetően az extrém hőmérsékletben keringő plazmagyűrűnek.
Az ST40-es prototípus előtt 2013-ban a cég már bemutatott egy korábbi fejlesztést, ST25 néven. A mostani egység fejlesztésére a vállalat több tízmillió dollárt költött. A bejelentés kapcsán jelezték bizakodásukat is a további feladatokat illetően. Azt mondják, a cél a 100 millió Celsius fok elérése a reaktor belsejében.
Ha ez megvan, 2025-re már ipari méretű reaktor készülhet.
Innentől pedig a cég szerint csak néhány évet kell várni arra, hogy meginduljon a hálózati termelés.
Az a célunk, hogy 2030-ra a fúziós energiát kereskedelmi céllal tudjuk előállítani"
– mondja Jonathan Carlin, a cég ügyvezetője.
A brit fejlesztéssel párhuzamosan más fúziós projektek is futnak a világon. Az Origo is beszámolt a világ egyik legjobb kutatóintézetében, a Massachussetts Institute of Technology-n (MIT) zajló munkáról.
A brit cégnél azonban azt mondják, a MIT munkatársai is elismerik, hogy hasonlóan 2030-ra kalibrált céldátumuk kifejezetten, már-már idealistán optimista. Ezzel szemben ők úgy látják, cégük minden további nélkül tudja tartani ezt a dátumot – ami a fúziós energia eddigi története szempontjából kifejezetten rövid határidőnek tekinthető.