Az adónem azért jött létre, hogy bizonyos, szolgáltató szektorban működő vállalkozások és egyéni vállalkozók számára egyszerű és könnyen átlátható rendszer is rendelkezésre állhasson a társasági adózás mellett.
A koncepció szerint az egyszerűség ára az volt, hogy semmilyen költséget nem tudott elszámolni az evás, és az adót a bruttó bevétele után kellett megfizetni.
Ez az alacsony költséggel működő vállalkozóknak megfelelt, így például a fordítók, tanárok, művészek számára jobb volt az egyszerűség, mint a bonyolult könyvelés és adózás. Az eva eredetileg 15 százalék volt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 25 százalék áfával növelt bevétel után 15 százalék adót kellett fizetni. Pár év elteltével az adó 25 százalékra emelkedett, de összességében ez nem rontotta az eva népszerűségét.
Fénykorában az adót több mint 90 ezer cég választotta.
Csak az élvezhette az eva előnyeit, akinek árbevétele nem haladta meg kezdetben a 25, később a 30 millió forintot. Az eva kulcsa lassan feljebb és feljebb kúszott, először 30, majd 37 százalékra. Ekkor már elkezdett csökkenni az evások száma, 30 százalékos adómérték mellett nem annyira, 37 százalék mellett pedig egyre kevésbé érte meg.
Főleg úgy, hogy új, szintén egyszerű, és az evánál sokkal kisebb terhelésű adózási formák is megjelentek.
Ma már egyértelműen a kata lett a mikrovállalkozások, szolgáltatócégek kedvence.
Míg az eva szerint a legfrissebb adatok szerint 22 ezren adóztak az idén, a katások száma pedig jócskán meghaladta a 200 ezret. Jelentős különbség az eva és a kata között, hogy utóbbit főként azoknak találták ki, akik magánszemély fogyasztók számára nyújtanak valamilyen szolgáltatást, míg az evások tipikusan beszállítói munkát végeztek más vállalkozásoknak. Ez nincs kizárva a kata esetében sem, de ha egy cégtől több mint egymillió forint bevétele van a katásnak, azt fel kell tüntetni a bevallásban.
Az eva azért is vált egyre kevésbé vonzóvá, mert időközben a társasági adó kulcsa is kilenc százalékra csökkent.
Ehhez persze hozzá kell számolni az osztalékadót is, amit a tulajdonosoknak meg kell fizetniük, de még így sem versenyképtelen a társasági adó az evával szemben – főleg ha a cégben költséget is el lehet számolni.
Evázni a jövőben is lehet, a most megismert változás csak az új belépést szüntetni meg.
Könnyű belátni azonban, hogy ha az egyébként is népszerűtlenné vált adónemet már csak elhagyni lehet, a végeredmény az adónem elsorvadása lesz. Kérdés, ez mikor következik be, és hogy akkor az evások milyen alternatív megoldást választanak: katát, kivát vagy a hagyományos társasági adózást.