Évente közel 300 milliárd forint veszteséget okoz a hamisítás itthon

Menő pólókat foglaltak le

A szellemitulajdon-intenzív iparágakban 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás következtében az Európai Unióban, ami évente 60 milliárd eurót, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,5 százalékát teszi ki, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) a hamisítás elleni világnap alkalmából kiadott jelentéséből.

A szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatra vonatkozó veszteségek következtében 434 ezerrel kevesebb munkahely áll rendelkezésre az Európai Unióban, vagyis a jogszerűen működő gyártók ennyivel termelnek kevesebbet, mint azt a hamisítás hiányában tennék, ezáltal kevesebb munkavállalót is képesek foglalkoztatni. Az EUIPO jelenlegi adatai azt mutatják, hogy a hamis termékek piaci jelenlétének köszönhetően ezeknek az ágazatoknak a közvetlen éves szintű vesztesége eléri a 60 milliárd eurót, amely az eladások 7,5 százalékának felel meg.

Lefoglalt, megsemmisítésre váró hamisított autódiagnosztikai eszközök, alkatrészek és illegális járműipari szoftverek. Forrás: MTI/Illyés Tibor

A hamisítás miatt az ágazatok vesztesége a közvetlen értékesítés tekintetében Magyarországon évi 12,2 százalék, ami csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.

Ez nagyjából évi 936 millió euró forgalomkiesést (290 milliárd forint) jelent hazánkra nézve, amelynek eredményeként becslések alapján 9.900 munkahely esik ki - derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentéséből.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki 2017-es közös kutatása szerint a válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hazánkban valamilyen hamis terméket. A tavalyi eredmények alapján ugyanakkor az is megállapítható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt.

A „legkelendőbb" termék idén is a hamisított márkájú ruha volt 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó, vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal.

A vásárlók csaknem kétharmada (64 százalék) piacon vagy az utcán szerzi be, további egyharmaduk (34 százalék) boltban (is) vásárolja az ilyen termékeket.

Hamisított pólók Forrás: NAV / Facebook

A legnagyobb anyagi károkat a gyógyszeripar szenvedi el 443 millió eurós (140 milliárd forint) veszteséggel, ami a szektor 14,1 százalékát jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy itt a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek okozzák a károkat.

A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés ugyancsak jelentős anyagi károkat von maga után: az előbbi szektornak 70, az utóbbinak 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket.

Az EUIPO becslései alapján a ruhaipar és az okostelefon-piac 15-15 százaléka, míg az alkoholtermékek 10 százaléka fertőzött hamisítással.

„Az elmúlt években született jelentések és kutatások legfontosabb célja az volt, hogy olyan átfogó és komplex képet nyújtsanak a hamisítás és a kalózkodás Unióra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásairól, valamint olyan információkat adjanak át a szellemi tulajdont érintő jogsértésekről és a fogyasztókra leselkedő veszélyekről, amelyek a politikai döntéshozók és az állampolgárok számára egyértelművé teszik a szellemi tulajdon értékét és az ennek megsértéséből eredő károkat" – jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és az EUIPO egy korábbi közös tanulmányában már megállapították, hogy a szellemi tulajdonra épülő iparágak EU-gazdasághoz való teljes hozzájárulása a GDP körülbelül 42 százalékát és a munkahelyek 28 százalékát teszi ki (további 10 százalék köszönhető nekik a nem szellemitulajdonjog-intenzív ágazatok foglalkoztatásra gyakorolt közvetett hatása révén).

Az EUIPO és az OECD által 2016-ban elvégzett tanulmány szerint a nemzetközi kereskedelemben 2013-ban elkövetett szellemitulajdonjog-sértések az uniós import mintegy 5 százalékát, vagyis az évi 85 milliárd eurót is elérhetik. A két évvel ezelőtti tanulmány adatai szerint Hongkongból, Kínából, az Egyesült Arab Emirátusokból és Törökországból érkezik a legtöbb hamis termék az Európai Unió területére.