Japánban több mint 10 ezer pacsinko szalon vonzza a játékosokat. A játék lényege, hogy annyi ezüstgolyót vigyünk a gépezet közepére, amennyit csak lehet, a fogaskerekek segítségével.
Ugyanakkor ezek a pacsinko szalonok az ország jogi szürke zónájában mozognak, mivel Japánban tiltott a szerencsejáték, kivéve a lóversenyt és néhány speciális autóversenyt. Min Jin Lee írónő, a Pacsinko kötet szerzője a Business Insidernek elmondta, hogy ezek a szalonok egy jogi kiskaput használnak, mivel közvetítő szerepet töltenek be az elnyert golyók és a készpénzre váltás között.
Minden egyes labda megegyezik egy bizonyos pontszámmal, és ezek a pontok a nyereményszámlálóknál válthatóak át"
– magyarázta az írónő. Korábban a pénzváltást a japán maffia irányította, de a tavaly megjelent kötet óta ez kezd megváltozni.
A Financial Times adatai szerint évente 1,5 millió új pacsinko gép kerül forgalomba.
Japánban a szabadidős tevékenység felét pacsinko szalonokban töltik, és ez az ipar több embert foglalkoztat, mint az ország tíz legnagyobb autógyára.
Az egyik legnagyobb vállalat a Dynam, amelynek négyszáz szalonja van.
A japán népességhez hasonlóan a pacsinko szalonok száma is csökkent: 2005-hez képest majdnem harmadával van kevesebb játékterem. Ezt a tendenciát a cégek úgy próbálják megállítani, hogy igyekeznek a fiatalok számára vonzóbbá tenni a játékot.
Az állam ugyanakkor igyekszik kordában tartani a játékosok szenvedélyét, maximalizálták ugyanis a kifizetéseket, vagyis egy négyórás játék után legfeljebb 450 dollárt (125 ezer forint) fizethetnek ki a szalonok.
Az emberek heti három alkalommal játszhatnak, és belépéskor adót is kell fizetniük, de várhatóan még így is milliárdos nyereségre számíthatnak a játéktermek.