Mit tegyünk, ha utódlás szükséges a cégben?

A rendszerváltás utáni cégalapítási lázból ezekben az évtizedekben már tömegesen nyugdíjba menő cégalapítók, cégtulajdonosok generációváltási problémája egyáltalán nem csak a családi vállalkozásokban jelentkezik. A kisvállalkozásoknál ugyanolyan probléma az utódlás kérdése, és ezzel már most, vagy az elkövetkezendő években szembesülnek.

A legtöbb első generációs vállalkozásnál az utódlás kérdésére nem gondoltak az alapításkor. Ami persze tökéletesen érthető is, hiszen egy vállalkozásnál van annyi gond és teendő, hogy pont az utódlás a legkevésbé fontos, legalábbis látszólag. A legtöbben nyilván elintézték azzal, hogy majd lesz valahogy. Azonban, ha gurul a szekér, és telnek az évek, viszont az utódlás kérdését nem rendezi az alapító vagy a cégvezető, akkor az előbb-utóbb megbosszulja magát.

Magyarországon a cégek mintegy 70 százaléka családi vállalkozás, a GDP több mint felét ők állítják elő, és a munkavállalók felének biztosítanak munkahelyet.

Nem mindegy tehát nemzetgazdasági szinten, hogy a fügetlen vállalkozások tömegesen hogyan oldják meg ezt a kihívást.

Szerencsésnek mondható ma az a cégvezető, akinek van kinek átadnia a tudását, tapasztalatát és az termékeny talajra is hullik Forrás: Shutterstock

Kézenfekvő, hogy a tulajdonos gyermeke vigye tovább a céget, ez gyakori is egyébként, de mi a helyzet akkor, ha a gyermek, vagy más lehetséges utód nem alkalmas rá, vagy nem ezt akarja felnőttként végezni? Vagy mi a helyzet akkor, ha vannak jelentkezők, csak alkalmatlanok?

A legtöbb alapító számára ezek fájdalmas, egyben ijesztő kérdések. Pedig eljön a nap minden cég és minden alapító életében, amikor a döntéseket ki kell engedni a kezéből és át kell adni a stafétabotot.

Ha nincs más megoldás, akkor vagy meg kell szüntetni a céget, és vele a pénztermelést, vagy el kell adni valakinek.

Egy cég meghirdetése rossz jel, egyrészt az ismerősök, barátok spekulálni kezdenek, másrészt a munkavállalók bepánikolnak, mert nem tudják, mit hoz a jövő. Ráadásul Magyarországon még azzal az előítélettel is szembe kell nézni, hogy ha valaki eladja az üzletét, azt biztosan azért teszi, mert baj van vele.

Akkor érdemes eladásra hirdetni eladó vállalkozásunkat, amikor először megfordul a fejünkben az értékesítés kérdése

- vallja Vátáh Sándor, az Assisto.hu-t üzemeltető cég ügyvezetője. „Nem érdemes sokáig várni az eladással, mert minél több időt hagyunk magunknak kiválasztani a megfelelő vevőt, annál jobb döntést hozhatunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalkozás eladását ne előzze meg alapos előkészítés, csak annyit, hogy kerüljük a felesleges tétovázást. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy egy kis családi vállalkozásra az alapító nem mint vagyontárgyra tekint, hanem mint élete művére, amiért sok évet áldozott az életéből. Ezért sokszor nem is a vételár a legfontosabb, előrébb való hogy a cég jövőjét lássa a vevőben a tulajdonos. Gondoljuk azonban át, hogy talán a cég is erőteljesebb növekedési pályára állhat egy új szemlélettel érkező ügyvezető hatására. Ha pedig semmiképp sem szeretnénk valamilyen oknál fogva teljesen elengedni a céget, akkor még mindig ott van a résztulajdon értékesítésének lehetősége. Így két legyet üthetünk egy csapásra: társtulajdonosként nyerünk egy lojális, elkötelezett vezetőt, és csendestársként visszavonulva még mindig ráláthatunk a cég működésére, sőt, tanácsokkal egyengethetjük az útját." - mondja az ügyvezető.

Cikkünk a Gazdaságportál.hu írása alapján készült.