Továbbra is kiemelkedő a magyar gazdaság növekedése

Emberi és gépi munkaerő az Audi Hungári győri gyárában. Origo riport, 2016.

A magyar gazdaság felülmúlja az elemzői várakozásokat. Egyre kevesebb Magyarországon a munkanélküli, az emberek egyre többet keresnek, így az alacsony inflációs környezetben a költések is megélénkültek. A gazdaságot a beruházások is hajtják. Emiatt a Századvég emelte a 2018-as évre vonatkozó kilátásait, 4,4 százalékos GDP-növekedést vár az intézet.

A fogyasztás és a beruházás a gazdasági növekedés motorja

2018 második negyedévében a magyar gazdaság növekedése ismét meghaladta az elemzői várakozásokat. Ez azt jelenti, hogy a növekedés nyers adatok szerint 4,8, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint

4,6 százalékot tett ki.

A magyar gazdaság korábbinál kedvezőbb bővülése eredményeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

a prognózisát felfelé módosítva 2018-ra 4,4 százalékos,

2019-re pedig 3,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsít.

A gazdasági bővülést természetesen több kockázati tényező is befolyásolja, mint például

• az időjárásnak a mezőgazdaság teljesítményére gyakorolt hatása,
• az olajár alakulása,
• illetve a külső kereslet pályája, amelyet nagyban meghatározhatnak például a török gazdaságban lezajló események,
• valamint a vámháborúk.

Emberi és gépi munkaerő az Audi Hungária győri gyárában Fotó: Marton Szilvia - Origo

Bérek

Az év első 7 hónapjában a bérek 12,1 százalékkal emelkedtek, ami az inflációt is figyelembe véve a reálbérek 9,4 százalékos növekedését jelenti. Ennek hatása több különböző területen is jól látszik az év eddigi részében:

• A kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalma az első félévben 7,7 százalékkal, a szálláshelyek vendégéjszakában számolt belföldi forgalma 6,8 százalékkal emelkedett.
• A kiskereskedelmi forgalom volumene 6,9, míg értéke 8,9 százalékkal nőtt.
• Külföldre is egyre többet utaznak a magyarok: például az első 8 hónapban 8,7 százalékkal nőtt a Horvátországba utazó magyar turisták száma, és az idei évben elérheti a 600 ezer főt, míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a 3 milliót.

A bérnövekedés az adóbevételeken is meglátszik:

az első félévben 13,9 százalékkal több személyi jövedelemadó folyt be a költségvetésbe.

A bérek növekedése várhatóan továbbra is érdemben meghaladja az inflációt,

ami idén 10,6, jövőre pedig 9,9 százalék lehet.

Eközben a rendszerváltás óta nem látott mélységben lévő munkanélküliségi ráta kismértékben tovább csökkenhet. A bérek növekedéséhez a munkaerőhiány mellett nagyban hozzájárul a szociális hozzájárulási adó kulcsának idei 2,5 százalékpontos mérséklése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, illetve az állami szféra bérrendezései.

Egyre többet keresnek a magyarok Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az átlagbér 2019-es növekedését még több tényező is befolyásolja. Egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének jövő évi mértéke még nem ismert, másrészt pedig az is kérdéses, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa a 6 éves bérmegállapodás tartalmának megfelelően júliustól vagy már előbb, januártól csökken-e.

A Gazdaságkutató becslése szerint a bérek emelkedésének eredményeként a

fogyasztás bővülése tovább folytatódhat, idén 5,6, jövőre pedig 4,5 százalék lehet.

Beruházások

A növekedés másik hajtóereje a beruházás volt az év eddigi részében. Ehhez a magyar költségvetés által megelőlegezett uniós források mellett nagyban hozzájárultak a vállalatok beruházásainak és a lakásépítések számának emelkedése is, amelyet több ösztönző (CSOK, kedvezményes lakásáfa) is segített. Szemben a fogyasztással és a beruházásokkal, a nettó export nem tudott hozzájárulni a bővüléshez.

Bár a növekvő külső kereslet, a forint tartós gyengülése és a hazánkban végrehajtott beruházások nyomán az export volumene az első félévben 4,9 százalékkal bővült, az import 5,7 százalékos növekedése ezt meghaladta. Ez a fogyasztás és a beruházás emelkedése miatti nagyobb importigénnyel magyarázható. Várakozásaink szerint az export és az import dinamikus bővülése egyaránt folytatódhat,

és 2019-ben a külkereskedelmi egyenleg már ismét hozzájárulhat a növekedéshez.

A forint tartós, mintegy 5 százalékos gyengülése nyomán a Századvég Gazdaságkutató kismértékben felfelé módosított inflációs várakozásain, így 2018-ban 2,8, 2019-ben pedig 3,3 százalék lehet a pénzromlás üteme. Ezek alapján tehát az infláció továbbra is a Magyar Nemzeti Bank inflációs célsávjában, kismértékben a cél felett alakul majd.

Az államháztartás egyenlege várhatóan továbbra is a 3 százalékos hiánycél alatt, a költségvetési törvényben meghatározottnál kismértékben kedvezőbben alakul:

idén 2,0, jövőre pedig 1,7 százalék lehet.