Ezért nem kell félni az amerikai szigorítástól

A bundle of US dollar banknotes are seen being counted at an Indonesian money changer's office in Jakarta on August 27, 2015. Asian stocks surged August 27 after hints the US Federal Reserve will not raise interest rates next month sparked a rally on Wall Street, but dealers cautioned the spectre of a slowing Chinese economy meant more turbulence ahead. AFP PHOTO / ADEK BERRY / AFP / ADEK BERRY

Egyes befektetők elkezdtek aggódni azzal kapcsolatban, hogy a széles körű várakozások szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán várhatóan tovább emeli majd a kamatszinteket. A történelmi példák alapján azonban egyelőre messze nincs ok a pánikra.

Noha a likviditásbőség csökkenése valóban aggodalomra adhat okot, ha az amerikai jegybank kamatot emel, a múltbéli tapasztalatok alapján ez mégsem lesz akkora ellenszél, mint ahogy azt a pesszimisták gondolják – derül ki a MarketWatch elemzéséből.

A Vanguard historikus adatai szerint ugyanis

az emelkedő kamatok időszaka majdnem mindig összekapcsolódik a részvénypiac izmosodásával.

Az eszközkezelő óriás áttekintette az elmúlt 50 év adatait, amiben 11 olyan időszak található, melynek során a Fed kamatot emelt. Az elemzés arra jutott, hogy ezek közül 10 alkalommal volt megfigyelhető széleskörű piaci izmosodás.

Szigor és növekedés

A legnagyobb erősödési hullámot az 1980 júliusa és 1980 decembere közti szigorítási periódus hozta, amikor is az S&P 500 index 41 százalékos hozamot ért el.

Az egyetlen kivétel a vizsgált 11 időszakból az 1974 februárja és 1974 júliusa közti hullám volt, amikor viszont jelentős, 15 százalékos mínuszt hozott össze a részvényindex.

Míg 1925 és 2017 között az S&P 500 index évesített teljes hozama 10 százalékos volt, a mostani (2015 decemberében indult) kamatemelési periódus eddig 16 százalékos erősödését hozott, vagyis egyelőre az átlag fölött vagyunk.

Az S&P 500 index teljesítménye a jelenlegi kamatemelési periódus kezdete óta Forrás: investing.com

A historikus trend hátterében egyszerűen az áll, hogy a kamatemelési időszakok általában akkor indulnak meg, amikor a gazdaság jól teljesít, a vállalati profitok erősek, és mindezek következtében a részvényárfolyamok is emelkedéseket mutatnak – mondta Joseph Davis, a Vanguard vezető közgazdásza.

A szakértő hozzátette, az a tapasztalat ellentmondhat az alapvető befektetői intuíciónak, mivel

sokan úgy hiszik, az emelkedő kamatok éppen a gyengébb részvénypiaci teljesítménynek ágyaznak meg.

Ez az elgondolás nem is teljesen alaptalan, mivel magasabb kamatok mellett megnő a kötvények vonzereje, ráadásul a szigorítás vissza tudja fogni a gazdasági növekedést is, ezzel pedig ellenszelet biztosíthat a vállalati profitoknak.

Kamatok és hangulatok

Az amerikai jegybank Nyíltpiaci Bizottsága kedden kezdte meg az esedékes kétnapos tanácskozását, és szerdán hozza nyilvánosságra a döntését, amikor a jegybankelnök, Jerome Powell sajtótájékoztatót is tart.

A piaci konszenzus alapján a Fed 25 bázisponttal 2-2,25 százalékos tartományba emeli a rövidtávú kamatokat,

ami egy évtizede a legmagasabb szintnek számítana.

Jerome Powell, a Fed elnöke Forrás: AFP/Saul Loeb

Miközben a jegybank elsődleges célja jelenleg az emelkedő infláció kordában tartása, több olyan befektető is van, aki szerint a folyamatos szigorítás végül medvepiacot fog eredményezni az amerikai részvénypiacon. Ebben a hónapban például a Stifel részvénystratégája azt közölte, ha a Fed még kétszer kamatot emel (az egyik szigorítás akár már decemberben jöhet a várakozások szerint), akkor azzal a jegybank olyan medvepiaci környezetet idézhet elő, amelyben a részvények gyorsabban eshetnek, mint ahogy a Fed reagálni képes.