Mi az a munkáltatói juttatás, amire adókedvezmény jár, mégsem cafeteria?

Csaknem az összes nagy cégnél elérhető munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) egész Európában, és nincs ez másképp hazánkban sem. Főleg, hogy 2015 óta az állam adókedvezménnyel is segíti az új típusú MRP szervezetek működését. Az MRP szervezet a tőzsdén is eladhatja a részvényeket, ennek segítségével plusz jövedelemhez juttatva a munkavállalókat.

A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság fokozatos megszűnésével 2016-ra csúcsra ért a munkavállalói résztulajdonosi programokban résztvevő dolgozók aránya. Az európai nagyvállalatoknál a dolgozók 21,7 százaléka részese már ilyen programoknak, az ő kezükben mintegy 32,5 milliárd euró van. A Munkavállaló Tulajdon Európai Szövetségének felmérése szerint a nagy európai cégek 94 százalékánál van már valamilyen MRP program.

A munkavállalói résztulajdonosi programmal adókedvezményes jövedelemhez juttathatja dolgozóit a munkáltató Forrás: Shutterstock

Hazánkban 2015 óta jelentős adókedvezmények kapcsolódnak az új típusú MRP szervezetben megszerzett jövedelmekhez.

A dolgozóknak a szokásos, munkabért terhelő adók közül nem kell megfizetniük a tb-járulékot, a munkáltatóknak pedig a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás

marad a zsebükben az MRP-ben megszerzett jövedelem után.

A cégek sokszor részvényeik nyilvános forgalomba bocsátásakor biztosítanak lehetőséget a munkavállalói részvények megvásárlására, vagy annak árfolyamnyereségére. Amennyiben azonban a cég zártkörű részvénytársaság, akkor értékbecslőnek kell meghatároznia a részvény piaci árát. Ezzel viszont vigyázni kell, mert ha az adóhivatal másképp gondolja, akkor

az értékbecslő által meghatározott és az adóhivatal által megbecsült érték közötti különbséget munkabérnek nyilváníthatja,

ami után az adókedvezmény visszajár az államnak.

Cikkünk Azénpénzem.hu alábbi cikke alapján készült.