A diplomás munkaképes görögök jó része nem tud munkát találni, amennyiben mégis sikerrel jár, akkor egy alacsony képzettséget igénylő feladatot kénytelen elvállalni. Ráadásul a havi bérminimum is 800 euróról (258 ezer forint) 600 euróra (193 ezer forint) csökkent a válság kezdete óta, miközben minden negyedik fiatal a napi megélhetéssel küszködik.
Ez az egyik oka annak, hogy mintegy 250 ezer diplomás hagyta el Görögországot az elmúlt nyolc évben.
Michael Arghyrou, a Cardiff Business School közgazdásza úgy véli, az országban található árnyékgazdaság valószínűleg a gazdasági tevékenységek egyharmadát, különösen a fiatalokat érinti, akik bizonytalannak érzik munkájukat és helyüket, ez pedig rossz hatással van az ország pénzügyeire is.
Azok a diplomások, akik korábban szellemi munkát akartak volna végezni, úgy döntöttek, hogy gyakorlatiasabb foglalkozás után néznek, mint például fodrász vagy tetováló.
Agapi Katsorchi 2011-ben szerzett politikatudományi diplomát, de amikor befejezte az egyetemet, az
átlag görög bér 13 százalékkal esett vissza,
és nem talált a képzettségének megfelelő munkahelyet, majd végül műkörmösként helyezkedett el. A BBC-nek elmondta, hogy munkatársai közül többnek is van diplomája.
Az elmúlt tíz év nagyon nehéz volt a generációnk számára, de szerintem a fiataloknak itt kell maradniuk és meg kell próbálni javítaniuk a helyzeten"
– nyilatkozta Areti Stabelou, aki szintén a válság kezdetének évében szerezte meg politikatudományi diplomáját, ám azóta is egy call centerben dolgozik. Hozzátette, hogy az ő nemzedéke fogja helyrehozni és felvirágoztatni az országot: „minden rosszat a nálunk idősebbek okoztak, de mi vagyunk azok, akik ezt majd helyrehozzák".
Görögország augusztusban hivatalosan is kilépett a pénzügyi segélyprogramból,
jövőre az ország GDP-je várhatóan 2,32 százalékkal növekszik. Alexis Ciprász miniszterelnök továbbá megígérte, hogy emelni fogja a béreket és csökkenteni az adókat.