Mivel a külföldi cégek viszonylag könnyen jönnek, de könnyen is mennek, s ráadásul egyfajta szigetként működnek a többségben külföldi beszállítóikkal együtt hazánkban, illetve a többségük igen alacsony hozzáadott értékű tevékenységet telepít csak Magyarországra;
így pusztán a külföldi cégek betelepülésétől nem lehet várni, hogy hazánk gazdasági felzárkózása automatikusan megvalósuljon.
Ennek kulcsa sokkal inkább a hazai kisebb szereplők megerősödése,
alacsony adminisztrációs terhekkel, kedvező hitel-, illetve pályázati lehetőségekkel, külföldi piacra való kijuttatásával, esetleg üzletviteli, munkaszervezési, gazdálkodási tanácsadással való segítése.
Ezen cégek hatékonysága, exportképessége, rugalmas piaci alkalmazkodása jelentené a legnagyobb esélyt a fejlett országokhoz történő érdemi felzárkózásra Mádi László szerint.
A foglalkoztatásban, a képzésben, de az exportképességben is a kkv-kra lehetne támaszkodni. Ezeket a cégeket azonban
a generációváltás problémája sújtja, de gondot jelent a költséghatékonyság és a tőkehiány is,
miközben a sokkal jobb pozícióban lévő nagyvállalatokkal kell versenyezniük a piacon.
Ezen cégek felzárkóztatása
a dolgozók tömegeinek munkahelyi képzését, új, modernebb eszközök megismerését, azok betanulását eredményezhetné.
A kisebb, startupszerű hazai cégeknek a nagyobb hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások előállításában lehetne kulcsszerepük. Sok kezdeményezés történt már ezen a területen, és a hazai kockázatitőke-piac is relatív magas fejlettségű.
A kkv-k termelésének felfuttatása egyrészt csökkentené az importot, másrészt válságállóbbá is tenné a magyar gazdaságot, hiszen a válságok általában külföldről jönnek.
Az esélyteremtésben a kkv-kat kell segíteni - zárul Mádi László írása. A teljes véleménycikk a Magyaridők.hu oldalán olvasható el.