Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Több mint 500 pénzügyi szakember gyűlt össze ebben a hónapban, Londonban, hogy a Citigroup szervezésében megvitassák a hitelpiac fejleményeit. A szakértők jelentős része egyetértett abban, hogy igen sötét viharfelhők gyülekeznek – írja a Bloomberg.
A legsúlyosabb megállapítás az volt, hogy
a résztvevők döntő többsége úgy látta, a bóvlikötvények tavaly év végén tapasztalt beszakadása sokkal inkább a jövőt vetíti előre, és nem egy rövid rémálom volt.
Ráadásul ezzel egy időben a Bank of England kormányzója, Mark Carney is azt mondta egy beszédében, hogy a magas kockázatú kötvénypiac felrobbanása előhívta benne az egy évtizeddel ezelőtti jelzáloghitel-válság emlékeit.
A figyelmeztetések pedig egyre hangosabbak. Az iparági szereplők közül igen sokan figyelmeztetnek már egy ideje arra, hogy
a kockázatos vállalatok nagyon súlyosan el vannak adósodva, és ez igen erős sérülékenységet jelent, ha beüt egy sokk vagy a hitelköltségek fölmennek.
A problémára pedig a legnagyobb szereplők is felfigyeltek. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) mellett tavaly már az amerikai jegybank is megfogalmazott olyan figyelmeztetést, amely arra vonatkozik, hogy a túlzott vállalati eladósodottság kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra.
További probléma, hogy a döntéshozók úgy hangoztatják a kockázatokat, hogy
mindeközben azt már nem engedhetik meg maguknak, hogy valódi szigorral lépjenek föl.
A hitelezés visszafogása vagy a kamatemelések ugyanis gyengíthetnék a gazdasági teljesítményeket, ami nem áll a döntéshozók érdekében – foglalta össze a problémát Jorgen Kjaersgaard, az AliianceBernstein európai hitelpiaci szakértője.
A teljes kintlévő bóvlikötvény-állomány egyébként duplájára nőtt Európában és az Egyesült Államokban 2008-as válság óta, és mára megközelíti a 2650 milliárd dollárt – derül ki a BIS adataiból. És noha az idei év elején felpattant a magas hozamú kötvények értékeltsége, a bajok egyre látványosabbak. Európában például még az idei rali ellenére is erősen megugrott azon vállalati kötvények száma, melyek a veszélyeztetett kategóriában vannak.
Az egész probléma hátterében nagyrészt az áll, hogy a válság utáni bevezetett extrém alacsony kamatszintek egy olyan piaci környezetet hoztak létre, amelyben
az egyes befektetési szereplők egyre nehezebben tudták hozni azokat a hozamokat, melyeket az ügyfeleik elvártak.
Vagyis sokan elkezdtek olyan rendkívül kockázatos eszközökhöz nyúlni, melyek képesek voltak garantálni a magasabb hozamokat, de mindeközben egyre kevésbé törődtek azzal, hogy egy esetleges negatív piaci fordulat idején mindezek mekkora sérülékenységet fognak jelenteni.
Éppen ezért hasonlíthat a jelenlegi helyzet a 2008-as amerikai jelzálogpiacra. Akkor az USA-ban szinte mindenki azt hitte, hogy az ingatlanpiac biztonságban van, az árak pedig soha nem fognak beszakadni. Lényegében senkit nem érdekelt, hogy a kockázatos jelzáloghitelek milyen sérülékenységet jelentenek, hiszen a szereplők meg voltak róla győződve, hogy az általános környezet nem eredményezhet válságot.
És bár jelenleg igen alacsony a vállalati csődök szintje – kevesebb mint 2 százalékos –, és az S&P, illetve a Moody's is csupán 2,5 százalékkal számol erre az évre, ez nem jelent igazi biztonságot a bóvlikötvények piacán. Egyes elemzők szerint ugyanis egyelőre elég nehéz pontosan átlátni, milyen kockázatokkal állunk szemben. Patrick Marshall, a londoni Hermes Investment Management szakértője azonban elég jól összefoglalta a pesszimisták véleményét.
„Ha 2007-2008 jelentette az éjfélt a buliban, akkor most 11 óránál állunk"
– fogalmazott.
