A 2018-as Reklámtorta mérete 259.69 milliárd forint, amely 2017-hez (240,98 Mrd Ft) képest 7,77 százalékos, az előző évek növekedési üteméhez képest kisebb növekedést jelent (ez 2016-nak és 2017-ben meghaladta 11 százalékot).
A reklámköltések tavalyi növekedésének dinamikája lassult, így egyértelműen látható, hogy a növekedés nagyobb arányát a piaci szegmens reklámbevételei adták, hiszen a korábbi évek masszív és erős állami invesztíciójának üteme stagnált 2018-ban"
– emelte ki Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke.
A 2018-as Reklámtortában minden média típus megőrizte az előző két évben elfoglalt helyét, és mindegyik kivétel nélkül növekedést könyvelhetett el. 2018-ban is változatlanul az online volt a legerősebb piaci szereplő, amely a tavalyi 31,71 százalékról 33,57 százalékre bővítette a tortában elfoglalt részét.
A legnagyobb növekedést a közterület (16,28 százalékkal) érte el, a második legnagyobb növekedést a mozi (15 százalékkal), a harmadikat pedig a digitális reklámpiac (13,98 százalékkal) produkálta.
A rádiós reklámpiac (9,51 százalékos) növekedése is kiemelkedő. A többi szegmens növekedése tavaly öt százalék alatt maradt.
A digitális szegmensben nem változott a trend: tovább nőtt a globális szereplők piaci részesedése, így 2018-ban már a hazai online hirdetésekre költött reklámforintok 55 százaléka landolt a globális szereplőknél (2017-ben 53 százalék, míg 2016-ban 51 százalék). A televíziós reklámok esetében a szerény növekedést egyértelműen a piaci bevételek hozták, hiszen a tévés állami reklámköltések hét százalékkal maradtak el tavaly 2017-hez képest, de a TV ezzel is tartani tudta korábbi stabil helyét a reklámtortában.
A dobogós helyét biztosan tartó sajtóban a piaci szereplőktől származó reklámbevételek üteme csökkent. 2018-ban az adatvezérelt marketing erősödése növelte a direktmarketing reklámtorta nagyságát, amely a 2017-ben tapasztalt 2,8 százalékos növekedési sebességről eggyel magasabb, 4,8 százalékos fokozatra kapcsolt.
A rádiós piac növekedése (közel tíz százalék) is kiemelkedő volt az előző évekhez képest, amelyhez egy újabb országos csatorna elindulása jelentősen hozzájárult. Az egyre nagyobb kényelmet nyújtó mozik még több nézőt vonzottak be tavaly, amely kimuthatóan felkeltette a hirdetők érdeklődését: 15 százalékkal magasabb reklámköltést eredményezve.
„Minden évben van néhány szegmens, amely kiugróan teljesít. 2017-ben a sajtó növekedett a legnagyobb ütemben (18,38 százalékkal). 2018-ban az Outdoor produkált hasonlóan magas növekedést (16,28 százalék). Ennek hátterében a köztéri reklámozásra irányuló iparági különadók állnak, amelyek áremelésre kényszerítették a piaci szereplőket, és a nap végén a kifizetett adók csökkentik az eredményt" – hangsúlyozta Hivatal Péter, az MRSZ ügyvezetőségének tagja.
A hazai televíziós reklámbevételek bővülésének mértéke elérte az 510 millió forintot, ami 1 százalékos erősödést jelent.
„Az elmúlt három évben, lassuló növekedés mellett, összesen több mint 17 százalékkal bővült a televíziós reklámköltések piaca. Míg a piaci hirdetésekből származó bevételek emelkedtek, addig az állami reklámköltések láthatóan visszaestek" – összegezte Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke elmondta, hogy a vetett bizalom még mindig erős, a sajtó megőrizte harmadik helyét a reklámpiaci tortában: a nyomtatott reklámpiac bevétele ismét növekedést mutatott, 39,667 milliárd forint volt.