Több száz kínai kötvény kerül be a Bloomberg Barclays Global Aggregate Index nevű mutatóba a következő 20 hónapban, ami mérföldkőnek számít a kínai gazdaság történetében. Az index ugyanis a világ egyik vezető mutatója,
a kínai kötvénypiac pedig a becslések szerint 13 ezer milliárd dollár értékű , amivel a harmadik legnagyobb a világon az USA és Japán után
– írja a CNBC. Az elemzők úgy számolnak, hogy a döntés következtében Kína nagyjából 150 milliárd dollárnyi külföldi tőkét tud majd bevonni.
Az indexhez való csatlakozás újabb jelentős lépés Kína számára a piacainak megnyitásában a nemzetközi befektetők előtt. Tavaly a kínai A osztályú, jüanban elszámolt részvények kerültek be az MSCI Emerging Markets feltörekvő piaci indexbe, de eközben egy olyan program is beindult, amely lehetővé teszi a külföldieknek, hogy egyes kínai részvényeket és kötvényeket megvásárolhassanak hongkongi részvénypiacon keresztül.
A Bloomberg Barclays Global Aggregate Index mindösszesen 364 kötvényt fog bevenni köreibe, ami a tőkebevonáson keresztül komoly támogatás lehet Peking számára a politikájának finanszírozásában. Mindazonáltal a teljes listán nem pusztán állampapírok vannak. A kínai kormány által kibocsátott papírokból 159 kerül a listára, de olyan szereplőket is bevonnak a mutatóba, mint a China Development Bank (102 kötvény), az Agricultural Development Bank of China (58 kötvény), vagy a Export-Import Bank of China (45 kötvény).
Amikor a csatlakozás lezárul, Kína súlya nagyjából 6 százalékosra nő majd az indexben,
a kínai jüan pedig a negyedik legerősebb deviza lesz a mutatóban.
Az egész ügylet jelentősége abban áll, hogy miközben a kínai kötvénypiac a harmadik legnagyobb a világon, a külföldiek kötvénytulajdonlása rendkívül alacsony szintű. A teljes, 13 ezer milliárd dolláros piacnak csupán 2 százaléka van külföldiek tulajdonában. A legmagasabb arány a központi kormányzat által kibocsátott papíroknál van, ott 8 százalékos az arány.
Ez azonban még mindig döbbenetesen alacsony szám, ha azt nézzük, hogy az USA állampapírjainál ez az arány 35, míg Nagy-Britannia esetében például 28 százalékos.
Ráadásul a mostani döntés nem is elszigetelt eset. Több kulcsfontosságú indexszolgáltató is fontolgatja ugyanis a kínai kötvénypiac bevételét. A lehetséges mutatók között van például a J.P. Morgan Government Bond Index-Emerging Markets, illetve a FTSE World Government Bond Index is.
A jelenlegi lépésnek azonban nem csupán kötvény-, hanem devizapiaci jelentősége is van Kína számára.
Minél inkább megnyílik ugyanis a kínai piac a világ előtt, annál nagyobb lesz a jüan globális szerepe, például a jegybanki tartalékokban.
A friss tőkebevonási lehetőség nélkül ugyanis a kínai jüan súlyos nyomás alá kerülhet, ha valóban deficitessé válna a kínai folyó fizetési mérleg.
A Morgan Stanley pedig még februárban azt közölte, az idei évben nincs kizárva a kínai hiány. Az ázsiai óriás egyébként utoljára 1993-ban hozott össze folyó fizetési mérleg hiányt. A kötvények nemzetközi elérhetővé tételével azonban Kína fontos forrásokhoz juthat a politikájának finanszírozása érdekében.