A kínai gazdaság növekedésének első negyedéves talpra állása elsősorban a bővülő hitelezésnek köszönhető. Ez pedig erőteljesen szembemegy Peking arra vonatkozó céljaival, hogy csökkenjen a világ második legnagyobb gazdaságának hitelfüggősége – írja a CNBC a China Beige Book kutatócég elemzése alapján.
A jelentésből kiderül, a vállalati bevételek és profitok, a beruházások és az új munkaerő felvétele egyaránt javulást mutatott az első negyedévben
– a megelőző negyedév, illetve az egy évvel korábbi szintekhez képest is. Mindazonáltal ez hatalmas kockázattal jár, ugyanis teljesen megfordulhat a Peking által eddig szorgalmazott adósságleépítési trend – mondja Leland Miller, a China Beige Book vezetője. A cég egyébként negyedévente tesz közzé jelentést a kínai gazdaság állapotáról, amely több mint 3300 vállalat megkérdezésével készül.
A kínai növekedés tavaly került igazán erős nyomás alá, ahogy az ország vezetése egyre lendületesebben szorgalmazta a túlzott hitelfüggőség leépítését. Ez számos elemző szerint túl kemény volt, főleg olyan időszakban, amikor Kínának még az USA-val folytatott kereskedelmi háború negatív következményeivel is szembe kellett néznie. Ahogy pedig elérkezett 2018 második féléve, Peking be is dobta a friss ösztönzőket, és egyre inkább az adók és a pénzügyi költségek csökkentését helyezte középpontba.
Emellett az elmúlt hónapokban
a kormány egyre jobban ösztönözte a nagy, állami kézben lévő bankokat, hogy hitelezzenek kisebb, magánkézben lévő vállalatoknak.
Kínában ugyanis strukturális problémát jelent, hogy az állami bankok inkább a biztonságosabbnak vélt állami társaságoknak nyújtanak hitelt, amivel a magáncégeket a kockázatosabb hitelnyújtó intézmények felé terelik.
Mára azonban ott tartunk, hogy a jelentés szerint a magánkézben lévő cégek már több hitelt vettek föl az idei első negyedévben, mint az állami tulajdonú vállalatok. A kutatás rámutatott,
a vállalati hitelfelvétel 2013 óta nem látott magasságba emelkedett.
Ami azonban ennél is aggasztóbb, hogy a rendkívül kockázatos árénykbankrendszer által nyújtott hitelek állománya az egymást követő második negyedévben bővült, és most már 2016 második negyedéve óta nem látott magasságba emelkedett.
Ezzel együtt viszont a hitelfelvételi költségek is megugrottak. Az idei első negyedévben minden egyes szektorban és Kína minden egyes régiójában kimutatható volt a hitelköltségek emelkedése. Az átlagos banki hitel kamata 101 bázisponttal 6,9 százalékra erősödött, míg az átlagos nem-banki hitelek esetében 426 bázisponttal 11,42 százalékra nőtt a kamat.
Az egyelőre biztosnak tűnik, hogy a tőzsdék örülnek a kínai gazdaság első negyedéves talpra állásának. Ezt bizonyítja, hogy a Shanghai Composite részvényindex tavaly még a világ legrosszabbul teljesítő mutatói között volt, idén pedig már több mint 20 százalékos pluszban van.
Nincs egyértelmű álláspont azonban azzal kapcsolatban, hogy mindennek mennyire lesz súlyos az ára.
Vannak ugyanis olyan elemzők, akik szerint egyáltalán nincs ok a pánikra. A kormány ugyanis egyrészt tudja szabályozni a kínai gazdaság likviditását, ami az egyik legfontosabb tényező a növekedés kapcsán. Másrészt az optimisták arra hivatkoznak, hogy
Kína dolláradóssága eltörpül az 1990-es években mért ázsiai dollárhitelek mellett, melyek akkor fontos szerepet játszottak a térség pénzügyi válságában.
Elképzelhető tehát, hogy a mostani félelem eltúlzott, azonban az bizonyosnak tűnik, hogy Kínának hamarosan megoldást kell találnia az adósságproblémájára.