Megy a harc a munkaerőért a nyugdíjas-szövetkezetek és a cégek közt

A nyugdíjas foglalkoztatás egyszerűsítése helyzetbe hozta a nyugdíjas munkaerőt szervező nyugdíjas-szövetkezeteket, ami persze a kormányzat szándéka is volt a munkaerőpiaci gondok enyhítésére. A Magyar Hírlap szerint azonban, aki már két-három éve nem dolgozik a nyugdíja mellett, nehezebben talál vissza a munkaerőpiacra.

Az érdeklődés az atipikus foglalkoztatás iránt nem esett vissza, azonban az Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet életében is hozott változásokat a nyugdíjasok foglalkoztatásának egyszerűsítése – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Dolgos Attila, a szövetkezet elnöke. Az első nyugdíjas-szövetkezetek megjelenésekor sok cég eleve a szövetkezetben foglalkoztatta tovább nyugdíjazott dolgozóit, a szövetkezeti tagok kedvező adózási feltétele miatt.

A helyzet idn januártól tovább egyszerűsödött.

A szövetkezetek szempontjából a munkáltatói megkeresések megnövekedtek, kifejezetten sok a toborzási feladat,

a megbízások nagy része új munkaerő szervezésének céljából jön létre.

A legtöbb nyugdíjas Budapesten, Pest megyében, Veszprém, illetve Fejér megyében szeretne szövetkezeti foglalkoztatásban dolgozni.

Összesen mintegy húszezren vannak országszerte.

A nyugdíjasok helytállnak a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban, de még az adminisztrációban, a tömegközlekedésben, sőt még az informatikában is - közülük az első három igényli a legtöbb nyugdíjas munkavállalót Forrás: Science Photo Library/CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Caia Image / Science Photo Libra

Vizeli Sándor, a Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy jelenleg 141 nyugdíjas-szövetkezet működik, a tavaly kihirdetett törvényi változások pedig kétféleképpen is éreztették hatásukat.

Fontos adminisztratív könnyítés, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők az idei évtől bérplafon nélkül dolgozhatnak tovább nyugdíjuk megtartása mellett, a másik lényeges változás a kedvezőbb adózás, miszerint a nyugdíj mellett szerzett munkajövedelmet már csak személyi jövedelemadó terheli.

Utóbbi előnye ott jelentkezik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő dolgozó továbbra is a munkahelyén maradhat, a valódi versenyhelyzetet viszont az jelenti a szövetkezetek számára, hogy ugyanilyen módon a cégek közvetlenül is vehetnek fel nyugdíjas munkavállalókat.

Az elnök szerint ugyanakkor, ha valaki nyugdíjasként már két-három éve nem dolgozik, nehezebben talál vissza a munkaerőpiacra, akár a korábbi munkáltatóhoz is. A szövetkezetek viszont rugalmasak tudnak lenni, jogi tanácsadást nyújtanak és több cégtől is kaphatnak munkát. A foglalkoztatás költsége a szövetkezetet terheli, a cég mégis sajátjaként foglalkoztatja a munkavállalót, sőt az esetlegesen okozott kár felelőssége is megoszlik a munkaadó cég és a szövetkezet között.

Cikkünk a Magyarhirlap.hu írása alapján készült.