Az előrejelzések szerint idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül
20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható hazánkban – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke.
Mind a termésbecslési adatok, mind a vetőmag-értékesítés adatai azt igazolják, hogy az elmúlt 3-4 évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon.
Ezek nagyjából harmada Bács-Kiskun, további harmadrésze pedig Békés és Csongrád megyékben található. A termőterület tizedével rendelkezik Tolna és Veszprém megye, a többi területen jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét – tette hozzá az osztályelnök.
Magyarországon jellemzően a sárgadinnye két típusának termesztése folyik.
Az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a maradékot a zöld húsú Galia teszi ki. A tapasztalatok alapján a fogyasztók egyre jobban keresik – és hajlandóak is megvásárolni – a jobb minőségű, édesebb, zamatosabb sárgadinnyét. Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt
a vásárlók a kisebb méretű gyümölcsöket részesítik előnyben,
így a 1,5 kilogramm körüli termést választják a 2,5-3,5 kilogrammos helyett.
A sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termeljük, így az export tekintetében sokáig nem volt számottevő a forgalom, azonban
2015-ben 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre
Romániában és Szlovákiában, az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóinak köréhez. Ez a szám azonban még mindig jóval kevesebb, mint görögdinnye esetében, vagy mint amennyi a környező országok igénye lenne.
A 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik.
Az exportpiaci lehetőségek kapcsán idén a NAK tanulmányutat is szervezett a termelőknek, abban bízva, hogy a külföldi tapasztalatok a későbbiekben integrálhatók lesznek a hazai termelésbe, javítva ezzel a versenyképességet.
A termelői visszajelzések szerint
a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra:
a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a termelők megtették, így a növények és a termések is szépen fejlődnek a fóliasátrakban és a szabadban egyaránt. A májusi, csapadékban gazdag időjárás miatt a növények fejlődése némileg lelassult, ami két hét csúszást eredményezett.
A sárgadinnyeszezonunk hosszabb, mint amit a görögdinnyénél megszoktunk.
Több terület került már fedett sátrak alá, így a kora májusi és késő őszi időszakot is képesek a magyar termelők ellátni.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke a görögdinnyét illetően elmondta: a tavalyi időjárási és piaci viszontagságok miatt tavaly az átlagosnál kevesebb, 160 ezer tonna görögdinnye termett Magyarországon. Ennek eredményeképp
átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés:
a Békési termőtájon a korábbi években megszokott 1.800 hektárról 1.500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó Szabolcsi termőtájon viszont már több mint 2 ezer hektáron termesztenek dinnyét.
A Baranyai, a Tolnai és a Jászság-Hevesi termőterület nagysága érdemben nem változott.
Göcző Mátyás hozzátette: eleinte úgy tűnt, hogy idén két héttel korábban indul a hazai dinnyeszezon, a májusi időjárás azonban ezt felülírta, így a szokott időben, július elején jelenhet meg a piacon a magyar görögdinnye. A jövőben a szezon kitolódhat:
az utóbbi évek technológiai korszerűsítéseinek köszönhetően már fedett fóliaház alatt is elindult a termelés,
így néhány éven belül június végétől akár szeptember közepéig-végéig is kapható lesz a hazai görögdinnye. Ezzel elkerülhetővé válik az úgynevezett összeérések miatt jelentkező dömping és árzuhanás.
Az egységes kérelmek adatai és a növények jelenlegi állapota alapján idén 200 ezer tonna körüli görögdinnye-termés várható Magyarországon, ami mind a hazai keresletet, mind az exportigényeket kielégíti.