Azért, hogy az ünnepi időszakokra megfelelő mennyiségű virág álljon rendelkezésre,
mind a virágtermesztők, mind a virágüzletek magasabb munkaerőköltségekkel és pénzügyi kockázatokkal szembesülnek,
ennek pedig egyik mozgatórugója, hogy sok ország külföldről importálja a virágokat.
A Comtrade – az ENSZ nemzetközi kereskedelmi adatbázisa – kutatása szerint a vágott virágok globális exportja 2017-ben 8,48 milliárd dollárt ért el, ami 46 százalékos növekedést jelent az 1995-ös szinthez képest.
Hollandia (3,6 milliárd dolláros bevétellel) volt a legjelentősebb exportőr,
majd Kolumbia, Ecuador, Kenya és Etiópia követi.
2018-ban Ecuador és Kolumbia exportálta a legtöbb rózsát és szegfűt, Thaiföld az orchidea kereskedelem vezetője, míg Kolumbia a liliomok és krizantémok legfőbb termelője.
A legtöbb virágot egyébként az Egyesült Államok (1,7 milliárd dollár értékben), Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Oroszország importálta.
A virágokat kontinenseken keresztül szállítják, ez hűtést igényel, ami pedig drága. Ráadásul kockáztatnak is a virágüzletek, mivel
ha rendelnek 10 ezer szálat, egyáltalán nincs arra garancia, hogy mindet el is tudják adni,
például anyák napján. Így az lehet, hogy rajtuk marad – ecsetelte a helyzetet Amy Stewart, a Flower Confidential című könyv szerzője, aki művében a virágpiac titkairól rántotta le a leplet.
Ugyanakkor a virágokat óvni kell a kártevőktől, ami sok odafigyelést igényel, ráadásul meghatározott ütemben kell virágozniuk. Például az anyák napjához szükséges tulipánokat januárban már el kell ültetni, hogy májusig kivirágozzanak.
A munkaerő-költség is emelkedett, az Egyesült Államokban az üvegházakban, növény-neveldékben és virágültetvényeken dolgozók bére közel 40 százalékkal nőtt az utóbbi időben a munkaerő hiány miatt.
A határidők betartásához további idénymunkásokra is szükség lehet, miközben a virágok leszedéséhez szakképzett, hozzáértő kertészek kellenek.
Chris Drummond virágárus szerint az ünnepek alatt hússzor annyi virág fogy, mint az átlagos napokon. Elmondása alapján a termelők egy része egész évben termeszt virágot, míg mások csak az ünnepi időszakban, és a maradék virágot áron alul értékesítik, kidobják, vagy tápanyaggá alakítva mulcsot készítenek belőle.