A 2008-as válság utáni talpra állás időszakában, az USA-ban megjelent egy új fogalom, amely elsősorban az Y generációt érinti. Ez az úgynevezett Nagy Amerikai Megélhetési Válság, amely egyszerűen azt takarja, hogy a fiatalok rendkívül nehezen férnek hozzá anyagilag olyan területekhez, mint az ingatlanpiac vagy az egészségügy. Ráadásul a különböző elemzések arra is rámutatnak, hogy itt egy dominóhatásról van szó, vagyis az egyes problémák egymást erősítik a fiatalok körében – írja a Business Insider.
Az egyik elsődleges probléma, hogy a 2008-as recesszió két, jól elkülöníthető csoportba terelte az Y generációt. Az egyik kategóriába tartozókat kőkeményen megütötte a recesszió, és egy rendkívül nehéz munkaerőpiaccal találkoztak. A másik csoportban azok vannak, akik már a talpra állás időszakában kezdtek el dolgozni.
Az előbbiek tehát épp a vihar kellős közepén találták magukat fiatal felnőttként, míg az utóbbiak a válság utáni felfutást kapták el.
A két csoport közti nagy különbség, hogy az idősebbek a mai napig próbálnak talpra állni a válság által generált nehézségekből, míg a fiatalabbaknak sokkal nagyobb terük (és több idejük) volt és van tervezni a pénzügyi jövőjüket.
A vagyoni felhalmozás tekintetében a legrosszabb helyzetben az 1980-as években születettek vannak – rájuk illik leginkább az „elveszett generáció" kifejezés. A kutatások alapján a 80-as években született amerikai fiatalok 2016-ig 34 százalékkal kevesebb vagyonnal rendelkeztek annál, mint amennyi pénzük a válság nélkül lett volna.
Az Y generáció fiatalabb tagjainak élete sem sokkal könnyebb. Bár ők közvetlenül nem tapasztalták meg a munkaerőpiacon a válságot, megfigyelőként jelen voltak, és megtanulhatták mit tegyenek, és mit ne tegyenek – legalábbis pénzügyileg.
Ennek az lett az eredménye, hogy a nemzedék fiatalabb tagjai már szinte ösztönösen készülnek egy nehezebb gazdasági időszakra,
és általában igencsak kockázatkerülően kezelik a pénzügyeiket.
Ez utóbbit támasztja alá, hogy a UBS 2014-es elemzése szerint az Y generáció a pénzügyileg leginkább konzervatív nemzedék a nagy gazdasági világválság óta. Egy 2015-ös felmérés szerint pedig az Y generáció tagjainak 93 százaléka kifejezetten óvatos, ha bármilyen befektetésről van szó.
A pénzügyi konzervativizmus és a megélhetési bizonytalanság eredményeként pedig megfigyelhető, hogy
az Y generáció tagjai későbbre halasztanak olyan mérföldköveket az életben, mint az első saját ingatlan megvásárlása, a házasság vagy a gyermekvállalás.
Egy 2017-es felmérés például kimutatta, hogy az Y generáció körében rekord alacsony mértékű volt az ingatlantulajdonlás. Ezen egyébként az sem segít, hogy a jelenlegi állás szerint egy fiatalnak ma 39 százalékkal kell többet fizetnie az első lakásáért, mint a szülei nemzedékének.
Ehhez jön még, hogy az idősebbekkel összevetve az Y generáció tagjai sokkal később házasodnak, az amerikai születési ráta pedig 32 éve nem volt ilyen alacsony.
Van azonban egy központi probléma, amely bár nem specifikusan amerikai, az USA-ban élő fiatalok életét azonban rendkívül súlyosan érinti – olyannyira, hogy ez ma már alapvető nemzetgazdasági kockázat is. Nevezetesen, a diákhitel.
A pénzügyi válság ugyanis nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a teljes amerikai diákhitel-állomány mára meghaladja az 1500 milliárd dolláros szintet.
Mivel az Egyesült Államokban a legjobb felsőoktatási intézmények kemény tandíjakat számolnak fel, a válság pedig erősen megtépázta a családok jövedelmeit és megtakarításait, így a legtöbbször fel sem merülhetett, hogy a fiatalok diákhitel nélkül kezdjenek felsőfokú tanulmányokat.
Egy 2018-ban végzett főiskolás átlagos diákhitel-tartozása 29 800 dollár (kb. 8,6 millió forint). Ez pedig jelentősen megnehezíti, hogy a fiatalok például megtakarítsanak, házasodjanak vagy gyereket vállaljanak. Ráadásul egy nemrég készült felmérés szerint az adóssággal rendelkező egyetemisták több mint fele azt nyilatkozta, hogy úgy érzi, nem érte meg főiskolára jelentkezni.