Leginkább azok profitálhattak az év elején tapasztalt piaci felfutásból, akik a kisebb kapitalizációjú részvényekbe fektetettek. Az ezeket tömörítő amerikai Russel 2000 index ugyanis 6,7 százalékot izmosodott szerdáig, amivel simán lenyomta az olyan nagyokat, mint az S&P 500 (3,1 százalék) vagy a Dow Jones (2,4 százalék).
A jelenlegi ralit azonban nem szabad készpénznek venni – figyelmeztet a MarketWatch elemzése. Van ugyanis néhány olyan problémás kérdés, amelyre rövid távon megfelelő választ kell kapniuk a piacoknak ahhoz, hogy folytatódhasson az emelkedő széria.
Az USA és Kína közti kereskedelmi háború nem csak a világ két legnagyobb gazdaságát érinti. A globális piacon jelen lévő vállalatok közül
sokan aggódhatnak a kínai ellátási láncban kialakuló zavarok miatt, és a vámháború körüli bizonytalanságok önmagukban is kellemetlen helyzetet generálnak.
Bár az elmúlt napok tárgyalásai optimizmussal töltötték el a befektetőket, az elemzés szerint itt az ideje annak, hogy a felek kijelöljék az előttük álló utat. Máskülönben a bizonytalanság visszafoghatja a részvénypiacok erejét is.
Ahhoz tehát, hogy a piacok a következő időszakban is emelkedni tudjanak, a következő 10-20 napban egyértelmű megállapodásra kellene jutniuk a feleknek a kereskedelmi konfliktus kérdésében – foglalta össze a lényeget az elemzés.
A befektetők igencsak megörültek annak, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Jerome Powell arra utaló jelzést adott, hogy ebben az évben visszafoghatják az agresszív kamatemelést, ráadásul a korábban megvásárolt eszközök eladásában is rugalmasak lesznek.
A Fednek most az lenne a feladata, hogy továbbra is biztosítsa a befektetőket arról, hogy valóban ez a terv.
Amennyiben a jegybanki döntéshozók más jelzéseket kezdenének adni, akkor az nagyon komoly problémát jelenthetne a részvénypiacok számára – és akár a recessziótól való félelem is visszatérhet.
A legnagyobb kérdés most tehát az, hogy a Fed csupán a kommunikációján változtat, vagy valóban hajlandó érdemben szüneteltetni a szigorítását. Ez utóbbi forgatókönyv felnyomná a részvényeket és gyengítené a dollárt – miközben feltolhatja az arany és az olaj árfolyamát is, ráadásul pozitív piaci hatást generálhatna a feltörekvő piacokon.
Végül a vállalati adósságállományok alakulása is olyan tényező, amely komolyabb problémát okozhat a részvénypiacokon is. Az úgynevezett bóvlikötvények piaca decemberben lényegében leállt, ami súlyos problémát okozhat a következő időszakban. Ha ugyanis nem pörög föl a szektor, akkor – tekintve a kintlévő adósság hatalmas mértékét – a vállalati csődök száma elkezdhet megugrani. Ez pedig nem lenne jó hír se a részvénypiacok, se a befektetői bizalom szempontjából.
Ráadásul a bóvlikötvények lejáratai erősen megemelkedtek ebben az évben, ami azt jelenti, hogy
a vállalatok hatalmas adósságállományt görgetnek maguk előtt.
Erre azonban nem lesznek képesek, ha a magas hozamú hitelpiac továbbra is fagyott marad.
A számítások szerint ebben az évben 110, míg jövőre 191 milliárd dollárnyi adósság jár le, ami hatalmas növekedés a tavalyi 36 milliárdhoz képest. Mi több, a következő években a helyzet csak még rosszabb lehet, mivel 2021-ben ez a szám már eléri a 293 milliárd dollárt a Moody's adatai szerint. 2022-ben pedig egészen 385 milliárd dolláros lehet az adósságállomány, melyet a cégeknek finanszírozniuk kellene.
Mindehhez jön még, hogy az egyes adósságkategóriák mögött ott állnak a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) is, melyek követik a piacok teljesítményét.
Következésképpen ha valaki figyelemmel kívánja követni, milyen szélesebb körű piaci hatásokat gyakorolhat a vállalati kötvénypiac alakulása, érdemes lehet összevetni olyan ETF-ek alakulását, mint például az iShares iBoxx $ Investment Grade Corporate Bond ETF, amely a befektetésre ajánlott adósságokat követi, valamint az iShares iBoxx $ High Yield Corporate Bond ETF, amely a magas hozamú hiteleket monitorozza. Végső soron az lenne előnyös a piac számára, ha a magas hozamú papírokat követő ETF-ek legalább annyira (de inkább jobban) emelkednének, mint a biztonságosabb társaik.