Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A napokban a kormány 6,6 milliárd forinttal megemelte a Balatoni Hajózási Zrt., (Bahart) törzstőkéjét, és ezzel nagyobb részesedést szerzett. Mi volt ennek az oka?
A kormány kiemelt célja, hogy a Balaton és a balatoni turizmus tovább fejlődjön, ebben pedig a balatoni hajózás kulcsfontosságú. Mivel a Bahartnál hosszú évek óta nem történtek fejlesztések, a hajópark és a kikötői infrastruktúra elöregedett, elavult. A Balatonon jelenleg ötvenéves hajók közlekednek, amelyek karbantartása nem csak óriási munka volt, hanem rengeteg pénzt is igényelt az elmúlt években. Ezek a hajók magyar mérnökök kiváló munkájával készültek évtizedekkel ezelőtt, de mostanra elszállt felettük az idő.
A kormány támogatásának köszönhetően mindenki által érzékelhető fejlesztések várhatóak a következő években. Büszkén mondhatom, hogy új korszak kezdődik a balatoni hajózásban.
Tud esetleg konkrét példát mondani, milyen változások várhatóak?
A tervünk az, hogy 2030-ra a teljes személyszállító hajó- és komphajóflottát lecseréljük. Olyan hajózást hozunk létre a Balatonnál, amely európai színvonalú, modern és biztonságos hajóparkkal rendelkezik, amely kiszolgálja nem csak a helyben élőket, hanem a turistákat is.
A fő célunk az, hogy a balatoni hajózás biztonságosabb, kiszámítható és élményközpontú legyen, ehhez pedig minden forrás rendelkezésre fog állni a kormánynak köszönhetően.
Milyen fejlesztések várhatóak?
Szerintem sokan nem tudják, hogy a szántód-tihanyi kompon évente milliónyi utas fordul meg – ez a vonal például teljesen meg fog újulni. Lesznek új, környezetbarát motorral működő kompok, amelyek a jelenlegi tervek szerint két év alatt fognak elkészülni. Mindemellett Szántódon és Tihanyban megújulnak a kompkikötők és a révállomások is. Azt szeretnénk elérni, hogy az utasok gyorsabban és kényelmesebben utazhassanak, akadálymentes közlekedést is biztosítani fogunk és meggyőződésem, hogy családbarát szolgáltatásokra is szükség van. Büszke vagyok rá, hogy a teljes személyszállító hajóflottát is megújítjuk majd, ráadásul nemcsak a hajókat, hanem a kikötőket és a kapcsolódó szolgáltatásokat is fejleszteni fogjuk annak érdekében, hogy azok jobban szolgálják a balatoniak és a Balatonra érkezők – így a turizmus érdekeit. A járművökön lesz wi-fi, és az utasok online is tudnak majd jegyet vásárolni. Szeretném hangsúlyozni:
a kormány azért döntött a Bahart tőkeemelése mellett, hogy egyértelműsítse: a balatoni hajózás fejlesztése nem elodázható.
A tervek szerint mikorra valósulhat meg a projekt?
Várhatóan 2021 nyarán eresztik vízre az új kompokat, a terveink szerint 2024-ig az összes régi komp helyett új közlekedik majd.
A kompok mellett milyen további, új járművekkel lehet számolni?
Lesz még egy emblematikusnak tekinthető nagy zászlóshajó és több személyszállító katamarán is forgalomba áll. A zászlóshajó a tervek szerint akadálymentes, kerékpárszállításra is alkalmas, klimatizált hajó lesz, amelyre várhatóan 2021 nyarára szállhatnak fel az utasok.
A katamaránokra miért van szükség?
Nagyon fontos cél, hogy a Balaton két partja között javuljon az összeköttetés annak érdekében, hogy autó nélkül is lehessen közlekedni a térségben. Szeretnénk lehetővé tenni az ide érkezők és az itt élők számára, hogy hajóval könnyedén át tudjanak menni például Badacsonyba egy fröccsre, és este ugyanúgy haza is tudjanak menni. Ennek érdekében ütemes, online menetrend kialakítására készülünk. Szeretni fogják.
Kiknek szól leginkább ez a nagy volumenű fejlesztés? Miért fontos kiemelten a Balaton térsége a polgári kormányzatnak?
A Balaton minden magyarnak fontos, nemcsak a magyar turizmus, hanem a nemzeti identitás része. Az adatok azt mutatják, hogy a Balatonra érkező vendégek 78 százaléka magyar. Alapvetően tehát
továbbra is mi járunk a Balatonra.
A külföldi vendégek közül egyébként a németek vannak a legtöbben a Balatonnál, de például az ide érkező románok száma 43 százalékkal, a kínaiak száma pedig 22 százalékkal növekedett 2018-ban. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Budapest után a Balaton hazánk második legfontosabb turisztikai célpontja, tavaly az összes hazai vendégéjszakák 20 százaléka itt realizálódott. A Balaton a magyar családok kedvenc nyaralóhelye, ezért meg kell becsülnünk, fejlesztenünk kell, mert meggyőződésem, hogy ezzel a magyar embereket szolgáljuk.
Az ellenzék részéről felmerült a vád, miszerint a magyar kormány nem számol hosszú ideig a Baharttal.
Ez nem igaz, ennél nagyobbat nehezen tévedhetnének. A magyar ellenzék kampányol, és amikor kormányon volt, akkor szétprivatizálta a Balatont, és fejlesztések nélkül hagyta tengődni. Úgy gondoljuk, hogy a Balatonban és a hajós turizmusban óriási potenciál van, éppen ezért hosszú távon tervezünk a Baharttal. Eltökéltségünket mutatja, hogy a balatoni hajózás mellett szeretnénk a teljes magyar hajóparkot megújítani, értem ezalatt a Dunán és a Tiszán közlekedő hajókat is. Összesen tízmilliárd forinttal fogjuk támogatni a hajóflotta-fejlesztést, ebből hatmilliárd forintot fektetett be a kormány tőkeemeléssel a Bahartba. Az az elvárás, hogy ez a pénz garantáltan hajóflotta-vásárlásra és fejlesztésre menjen- és ezt teljesíteni fogjuk.
Térjünk rá a Magyar Turisztikai Adatszolgáltatási Központra (NTAK). Miért volt szükség a létrehozására?
Ez a Magyar Turisztikai Ügynökség és a turizmus legjelentősebb, és legátfogóbb informatikai fejlesztése, amelynek köszönhetően minden Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakáról naprakész statisztikai és forgalmi adatokkal rendelkezhetünk, és így mérhetővé válik a szektor valós teljesítménye.
Magyarországon eddig csak azokról a szálláshelyekről tudtunk, amelyek a KSH-ba regisztráltak. A hivatal ugyan hatalmas energiát fektetett eddig is a turisztikai adatok összesítésébe, de az adatok így sem fedik a valóságot teljes mértékben.
Gondoljon csak arra, hogy a KSH minden hónapban arról ad ki tájékoztatást, hogy két hónappal korábban mennyien tartózkodtak a hazai szálláshelyeken. A mai felgyorsult világban, ebben a versenyben ennél gyorsabban, frissebb adatokra van szükségünk. Éppen emiatt kezdtünk el azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezt a folyamatot korszerűsíteni, digitalizálni.
Meglehetősen elavultnak tűnik ez az eljárás...
Miközben a turizmus adja a magyar GDP közel 11 százalékát. Egy ilyen jelentős, stratégiai ágazatban egyszerűen nem fordulhat elő, hogy nem látjuk pontosan és naprakészen, hogy mennyi szálláshely, férőhely és vendég van.
Döbbenetes, hogy a GDP 11 százalékát adó ágazatról igazából csak becsléseink voltak eddig.
Mondok erre egy példát: a rendelkezésemre álló adatok szerint 2016-ban Magyarországon 3200 kereskedelmi szálláshelyből 1100 szálloda, 1100 panzió és 1000 egyéb szálláshely működött. Csakhogy a Kisfaludy Program pályázatainak meghirdetésekor előkerült további 400 panzió, tehát azonnal közel 40 százalékkal ugrott meg a számuk.
Az adatszolgáltatási központ egyik célja az ágazat fehérítése.
A digitális adatszolgáltatás javítja az ellenőrzések és a fejlesztések hatékonyságát. Azt várjuk, hogy mérhetővé válik a szektor valós teljesítménye.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
A szálláshelyeknek először is regisztrálniuk kell a rendszerbe, ez már a működésük egyik feltétele. A regisztráció során többek között meg kellett adniuk, hogy hány csillagosak, hány szoba és férőhely áll rendelkezésre.
A magyarországi szállodáknak júniusban kellett csatlakozniuk az NTAK-hoz, júliustól pedig az adatszolgáltatást is meg kellett kezdeniük, ezt sajnos nem mindenki tette meg határidőre, úgyhogy az első figyelmeztetések postázását a jegyzők hamarosan megkezdik.
Azt kell mondanom, hogy lejárt a türelmi idő a nem együttműködő szálláshelyekkel szemben.
Milyen szankció vár azokra a szálláshelyekre, amelyek nem tartják be az előírásokat?
Fontos leszögezni, hogy közel két hónap telt el a rendszer indulása óta, és a jelenleginél sokkal több szállodának kellene adatot szolgáltatnia.
A szankcionálási rendszert német minta alapján alakítottuk ki. A jegyzők először írásos figyelmeztetést küldenek azoknak a szálláshelyeknek, amelyek nem együttműködőek. A második alkalommal szintén figyelmeztetésre számíthatnak a szabálytalan szállodák, de a második figyelmeztetés mellé a jegyző egy kisebb összegű bírságot is kiszab a kötelezettségét nem teljesítő szolgáltatókra. Abban az esetben, ha egy szálloda ezután sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a jegyző ideiglenesen bevonja a működési engedélyét. Amelyik szálláshely ezek után sem tesz eleget az előírásoknak, az végleges bezárásra számíthat. Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a rendszertől a bevételek növekedését és tisztább, átláthatóbb ágazati működést várunk.
Azt kell feltételeznünk, hogy aki nem akar a szabályoknak megfelelni, nem is tartja be azokat és feketén működik. Ennek mi véget szeretnénk vetni.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot a teljes hazai szálláshely-szolgáltatási szektorban bevezetjük, adót mindenkinek fizetnie kell.
Illene, főleg, hogy a szálláshelyek áfája is csökkent.
Valóban, a kormány a turizmus versenyképessége érdekében csökkenti az ágazat adóterheit, a szálláshelyek áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken januártól. Úgy gondolom, hogy a kormány jogos elvárása ezért cserébe az, hogy
a teljes turisztikai szektor tisztán és átláthatóan működjön, a forgalomról pedig naprakész adataink legyenek.
A szoftver rendelkezésre áll, tájékoztató roadshowkat szerveztünk országszerte és információs weboldalt is működtetünk (info.ntak.hu), de telefonos ügyfélszolgálatot is biztosítunk. A rendszer működik, hiszen közel félezer szálloda használja. Nincs helye több kifogásnak
Mindezidáig a szállodáknak kellett jelentkezniük az NTAK-ba, és ezt követően adatot szolgáltatniuk. Mi a következő lépés?
Szeptember elsején kezdődik a panziók regisztrációja, egy hónappal később pedig az adatszolgáltatásuk.
