Az elemzői számítások szerint idén az amerikai vállalatok nyereségei nagyjából 5 százalékkal nőhetnek. A részvénypiaci ralit elnézve ez igen alacsony szám, főleg, hogy az év eleji prognózist általában csökkenteni szokták év közben – írja a MarketWatch-on megjelent elemzésében Vitaliy Katsenelson, a denveri Investment Management Associates befektetési igazgatója.
A cégek gyenge teljesítménye azonban szinte egyáltalán nem mozgatja meg a befektetőket, akik egyelőre még töretlenül élvezik a részvénypiaci profitokat.
Mi több, ezt a hangulatot maguk a vállalatok is fűtik, amelyek egyre több hitelt vesznek föl, hogy finanszírozni tudják a részvény-visszavásárlásaikat. Következésképpen a cégek lényegében mesterségesen fűtik az árfolyam emelkedéseket.
Mindeközben az amerikai gazdaság nagyjából 4 százalékkal bővült 2019-ben. Ez egyáltalán nem rossz teljesítmény, azonban árnyalja a képet, ha azt nézzük, hogy közben a nemzeti adósságállomány 5,6 százalékkal emelkedett. Az ország GDP-arányos adóssága pedig már átlépte a 100 százalékot.
Innen nézve pedig elég furcsának tűnhet, hogy a 10 éves lejáratú állampapír hozama az elmúlt időszakban 2,6 százalékról 1,8 százalékig csökkent – vagyis miközben az USA egyre jobban el van adósodva, egyre olcsóbban vehet föl hitelt a piacról.
Még tovább fűtötte a részvénypiacokat, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2019 második felében újabb lazítással élénkítette a gazdaságot. A Fed politikája azonban sokakban felveti a kérdést, mit tehet majd a jegybank, ha valóban beüt egy recesszió? Általában is nagy kérdés a nagy nyugati jegybankokkal kapcsolatban, hogy az extrém laza politikák után hova lehet majd még lazítani, ha esetleg tényleg elérkezik a recesszió.
Noha jelenleg nincsenek olyan internetrészvények, mint 1999-ben voltak, a környezet kísértetiesen hasonlít az összeomlás előtti időszakra. Elég csak olyanokra gondolni, mint a kannabisz vagy a műhús részvények körül kialakuló buborékok, amelyek már most elkezdtek kipukkadni. Szintén óvatosságra inthet, hogy a tőzsdére lépő szupersztár startupok (erre az Uber a legjobb példa) is egyre nagyobb csalódást okoznak a befektetőknek.
Ehhez jön még, hogy közben nulla körüli a kamatkörnyezet, a piac tele van likviditással, a kockázatvállalás pedig szinte töretlen,
aminek következtében a profitéhes (és már-már elvakultan optimista) befektetők egyre kockázatosabb eszközökbe fektetnek, veszélyes buborékokat kreálva.
Az elemzés szerint tehát a legnagyobb gondot az jelentheti, hogy a befektetők, csakúgy, mint 1999-ben, nem akarják elhinni, hogy a buli véget érhet. A nagy felfutás azonban egyszer mindig véget ér, és akkor kiderül, ki mennyire tudta fedezni magát a kockázatokkal szemben.