Az elmúlt időszakban a legtöbb elemzés azzal foglalkozott, hogy a kínai koronavírus milyen negatív hatást gyakorol olyan területekre, mint a turizmus vagy a feldolgozóipar. A központi kérdést a gyárak és a szolgáltatások leállásai jelentették, illetve ezzel összefüggésben az, hogy miként akadozhatnak a beszállítói láncok – írja a CNBC.
Mindazonáltal vannak olyan közvetett gazdasági hatásai a járványnak, melyek Afrikáig is eljutnak.
A kínai kikötők lezárásai például arra kényszerítik az olajimportőröket, hogy mondják le vagy halasszák el a vásárlásaikat, az eladóknak pedig más vevőket kell keresniük
– hangsúlyozta jelentésében John Ashbourne, a Capital Economics közgazdásza.
Angolában például az állami tulajdonban lévő kőolaj- és földgázipari vállalat (Sonangol) már arra kényszerült, hogy kedvezménnyel továbbértékesítsen legalább egy, korábban már megrendelt szállítmányt. A nyersanyagpiaci folyamatokból adódó árhatás pedig minden afrikai nyersanyagexportőrt kellemetlenül érint, de különösen kedvezőtlen helyzetben vannak a nyugat-afrikai olajexportőr országok – hangsúlyozza a jelentés.
A nemzetközi benchmarknak számító Brent olaj egyébként igen komoly eséseket mutatott a járvány kitörése óta, de az elmúlt hetekben olyan fémek is súlyos zuhanásokat szenvedtek el, mint a vasérc vagy a réz – ezek mind erősen függnek az afrikai exportpiactól.
A gazdasági kitettség tekintetében az látszik, hogy
a Kongói Köztársaság GDP-jének majdnem 70 százalékát az ipari nyersanyagok exportja adja, és a GDP több mint 50 százalékáért a Kínába irányuló kivitel felel.
Angola esetében a kínai nyersanyagexport-kitettség a GDP több mint 20 százalékát jelenti. Ezen kívül olyan országoknak vannak még súlyos kitettségei a területen, mint Zambia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Nigéria vagy Ghána.
Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt időben egyes szakértők arra figyelmeztettek, a koronavírus globális gazdaságai hatásai különösen rosszul érinthetik Afrikát, épp azért, mert a kontinens gazdaságai rendkívül erős kapcsolatban vannak Kínával.