A nemzetközi benchmarknak számító Brent típusú olaj ára hétfő reggel, az ázsiai kereskedésben, elérte a hordónkénti 23,03 dolláros árfolyamot, ami 2002. november 15-e óta nem látott mélypont volt. Noha néhány óra alatt az árfolyam föl tudott pattanni 26 dollár fölé, még így is több mint 6 százalékos mínuszban állt közép-európai idő szerint hétfő reggel.
Az amerikai WTI közben rövid időre lecsúszott a hordónkénti 20 dolláros szint alá is, és megérintette a 19,90-es szintet, amivel szintén 2002 óta nem látott mélypontra süllyedt. A WTI aztán szintén visszakúszott 20 dollár fölé, de tartva a közel 6 százalékos mínuszt.
A hétfő délután is folytatódtak a kemény mínuszok, és a WTI alig 20 dollár fölött, míg a Brent valamivel 26 dollár fölött forgott.
A mostani esések azt követően jöttek, hogy a befektetők realizálták, semmilyen áttörés nem látszik a Szaúd-Arábia és Oroszország között fennálló olajárháborúban. Pénteken a két ország továbbra is patthelyzetben állt, ahogy a szaúdi vezetés közölte, nem folytattak párbeszédet Moszkvával az olajpiac stabilizálásáról. Annak ellenére jött ez hír, hogy Washington igyekszik nyomást gyakorolni a felekre annak érdekében, hogy véget érjen a konfliktus – írja a CNBC.
A háttérben az áll, hogy március elején az OPEC és külsős szövetségesei (beleértve Oroszországot) nem tudtak megállapodni egy újabb kitermelés-csökkentésről. Az OPEC ugyanis további, napi 1,5 millió hordós csökkentést javasolt (áprilistól az év végéig), de Moszkva megvétózta a tervet. Ezt követően Szaúd-Arábia bejelentette, masszív kedvezményekkel kezdi exportálni az olajat, vagyis lényegében elkezdi elárasztani a piacot.
Ez pedig különösen nehéz helyzetbe sodorhatja az amerikai vállalatokat, mivel az USA-ban a palaolaj-kitermelőknek magasabb olajárra volna szükségük ahhoz, hogy fenn tudjanak maradni.
Nem véletlen tehát az amerikai kormány nyomásgyakorlása, hiszen ha a jelenlegi állapot tartósan fennáll, akkor félő, hogy tömegesen fognak csődbe menni az amerikai olajcégek.
Ezzel együtt a koronavírus-járvány hatásai szintén negatív hatást gyakorolnak a nyersanyagpiacon. Ahogy globálisan számos ágazat szinte teljesen leállt, az olajkereslet is radikálisan megcsappant. Ezzel egyre inkább túlkínálat alakul ki a piacon, ami szintén csökkenti a nyersanyag árát.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője még pénteken úgy nyilatkozott, ha 3 milliárd ember lényegében karanténba kerül, akkor a globális olajszükséglet akár 20 százalékkal is csökkenhet.
Most tehát az olaj egy hatalmas deflációs (árcsökkenési) sokknak van kitéve. A WTI ára januárban még hordónként 60 dollár körül forgott, és innen szakadt egészen 20 dollárig. A világgazdaság számos területén megroppant a kereslet, a gazdasági aktivitás pedig lényegében megállt – hangsúlyozta Kishti Sen, az ANZ Research elemzője.
A Goldman Sachs amerikai befektetési nagybank elemzői azt is lehetségesnek tartják, hogy soha nem tér vissza a világjárvány előtti szintre a légitársaságok által támasztott kereslet, amely napi mintegy 16 millió hordót, a globális igény nagyjából 16 százalékát tett ki.
Más elemzők sem optimisták. "Lehetséges, hogy ez a lemorzsolódási játszma még lejjebb húzza az árakat, és már nem elképzelhetetlen a hordónként 10 dollár alatti ár sem" - vélte Huszein Szájed, az FXTM, ciprusi székhelyű brókercég elemzője.