A medve rácsapta az ajtót a piacokra

A New York-i tőzsde (illusztráció).

Szerdán ismét súlyos zuhanásokat produkáltak a világ tőzsdéi, az amerikai Dow Jones index pedig belépett a medvepiaci tartományba. Ez azt jelenti, hogy a mutató több mint 20 százalékot gyengült a legutóbbi csúcsához képest.

Szerdán a Dow Jones Industrial Average amerikai részvényindex 5,9 százalékot (1464,94 pontot) zuhant, és elérte a 23 553,22 pontot. A 30 részvényt tömörítő mutató ezzel hivatalosan is belépett a medvepiaci tartományba, vagyis több mint 20 százalékot (pontosan 20,3 százalékot) esett a legutóbbi, múlt hónapban elért, csúcsához képest.

Ezzel pedig véget ért a 2009 március 19-én kezdődött bikapiac, melynek során a Dow összesen 351 százalékot emelkedett.

Mindeközben a másik két nagy amerikai index közül az S&P 500 4,9 százalékot, míg a Nasdaq Composite 4,7 százalékot süllyedt. Mindkét mutató nagyon közel a medvepiachoz, ugyanis 19 százalék körüli mínuszban zártak a legutóbbi csúcsaikhoz képest.

Közép-európai idő szerint csütörtök délelőtt pedig úgy tűnik, minden esély megvan arra, hogy folytatódjanak a zuhanások. Az S&P 500 és a Nasdaq határidős jegyzései ugyanis 4-5 százalékot mínuszokat mutatnak.

A Dow Jones index alakulása a bikapiac 2009-es kezdetétől napjainkig Forrás: Investing.com

A háttérben elsősorban a koronavírussal kapcsolatos általános piaci pánik áll. Nem meglepő tehát, hogy a légitársaságok és a hajóutakat szervező vállalatok különösen nagyokat estek. A légitársaságok közül az American, a Delta, a United és a JetBlue egyaránt legalább 4,3 százalékot buktak, míg a Norvegian Cruise Line és Carnival 26,7, illetve 9,5 százalékot esett. Külön ki kell emelni azonban, hogy a Dow Jones index legrosszabbul teljesítő papírja a Boeing volt, 18,15 százalékos zuhanással.

A befektetők ugyanis érzik, hogy a turizmus hatalmas pofonokat kap a járványtól, amihez hozzájön még, hogy a frissen kirobbant olajárháború szintén növeli a kockázatokat és a bizonytalanságokat.

Ráadásul a befektetők valamilyen nagy és jelentős (esetleg koordinált) élénkítésre számítanak a kormányoktól és/vagy a jegybankoktól.

Az azonban nem világos, hogy mi volna elég. Az amerikai Fed és a Bank of England (más kisebb jegybank mellett) már kamatot vágott, és több ország kormánya is jelentős pénzügyi támogatást jelentett be a járvány elleni harchoz.

Ennek ellenére szerdán a bankpapírok is estek az USA-ban. A Bank of America és a JPMorgan 4 és 4,7 százalékot, a Citigroup 8,6 százalékot, míg a Morgan Stanley és a Goldman Sachs egyaránt több mint 6,5 százalékot veszített.

A nagy cégek lassítják a saját részvényeik visszavásárlását

Az amerikai vállalatok visszafogták a saját részvényeik visszavásárlását, ami azt jelenti, hogy lelassul a részvénypiaci emelkedés eddigi egyik legfőbb motorja. A februári adatok szerint ugyanis az egy évvel korábbi szinthez képest a felére esett vissza a saját részvényvásárlások üteme.

A technológiai cégek körében a Tesla 1,72 százalékot, az Apple 3,47 százalékot, az Amazon 3,75 százalékot, a Microsoft 4,53 százalékot, a Facebook pedig 4,46 százalékot veszített. Kivétel volt az AMD, amely 0,71 százalékos pluszban fejezte be a napot.

A csütörtöki tőzsdei állások szerint pedig egyelőre nem is látszik a mélypont vége.

Az amerikai határidős jegyzések zuhanása mellett az ázsiai indexek is súlyos mínuszokkal zártak, és az európai börzék is pirosban nyitottak – délelőtt széles körben 5-6 százalékos eséseket mutattak az európai indexek.

Közben az olajpiacon a nemzetközi benchmarknak számító Brent és az amerikai WTI is 5-6 százalékos mínuszban forgott.

Miután pedig az amerikai befektetők egyelőre várnak arra, hogy a kormány komolyabb élénkítő intézkedéseket jelentsen be, a piacok szeme csütörtök délután Európa felé fordul, ahol az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart. A várakozások szerint az eurójegybank is megpróbálja majd ösztönözni az egyre nagyobb bajba kerülő eurózóna gazdaságát, azonban nagy kérdés, van-e elegendő muníciója a Christine Lagarde vezette testületnek.