Kína élelmiszerből és olajból halmozott fel az elmúlt hónapokban

A woman wearing a face mask shops at a supermarket in Wuhan, in China’s central Hubei province on March 30, 2020. (Photo by Noel Celis / AFP)

Kína jelentős tartalékokat halmozott fel idén élelmiszerből és olajból, ráadásul a világ második legnagyobb gazdasága már a járvány kitörése előtt is fokozatosan növelte a készleteit.

Amikor tavaly emelkedésnek indultak az élelmiszerárak, a világ második legnagyobb gazdaságának számító Kína gyorsan elkezdett készleteket felhalmozni. Ahogy aztán az országban kitört a koronavírus-járvány, a lezárások és korlátozások megnehezítették a kereskedelmet és a szállítmányozást, aminek következtében több országban is reális kockázatot jelentett az esetleges élelmiszerhiány – írja a CNBC.

A kínai fogyasztók ekkor rémültek meg attól, hogy a járvány miatt végül le fogják zárni a világ kikötőit, és lehetetlenné válik az élelmiszerimport

– mondta Arlan Suderman, az INTL FCStone vezető nyersanyagpiaci közgazdásza. A lakosság tehát időben elkezdett felhalmozni élelmiszerből, amíg a készletek relatíve olcsók és elérhetők voltak.

Kína például a világ legnagyobb sertéshús-fogyasztójának számít. Az idei év első négy hónapjában a kínai húsimport 82 százalékkal bővült a tavalyi év azonos időszakához képest – ez a sertéshús mellett a marhahúst és a baromfit is magában foglalja.

Tartós felhalmozás

A szakemberek pedig arra számítanak, hogy a kínai készletfelhalmozás tovább folytatódik majd a következő hónapokban, különösen azokban a városokban, amelyek ki vannak téve a logisztikai fennakadásoknak.

Kína ugyanis szeretné elkerülni, hogy a várt élelmiszerár-emelkedés, a lassuló gazdaság, valamint a növekvő munkanélküliség kombinációja komolyabb polgári elégedetlenséget eredményezzen

– tette hozzá Kaho Yu, a Verisk Maplecroft tanácsadócég ázsiai elemzője.

Az viszont már most is látszik, hogy a kínai élelmiszerpiacon nőtt az infláció. A múlt héten közzétett adatok szerint a kínai élelmiszerárak 14,8 százalékkal emelkedtek áprilisban az egy évvel korábbi szinthez képest. Noha ez elmaradt a márciusban mért 18 százalékos drágulástól, még így is jelentős áremelkedésről van szó.

Jelentősen megugrottak a kínai élelmiszerárak Forrás: AFP/Imaginechina/Yi Chang

Ezzel párhuzamosan a sertéshús ára majdnem 97 százalékkal emelkedett áprilisban, de itt a kiugró drágulás a tavalyi afrikai sertéspestis tartós hatásainak tudható be. Összevetésképpen, az élelmiszerpiacon kívüli infláció mindössze 0,4 százalékos volt a múlt hónapban.

A sertéshús mellett a szójabab a másik olyan élelmiszer, amely különösen ki van téve a kínálati sokkoknak

– Kína egyébként a világ legnagyobb szójabab importőre. Áprilisban Kína szójabab importja 12 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához képest, köszönhetően annak, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt csúsztak a Brazíliából érkező szállítmányok.

A pánikszerű felhalmozást azonban talán a rizs helyzete illusztrálja a legjobban. Kína a világ legnagyobb rizstermelője, és a készletek jelentős részét az országban is fogyasztják el. Ezzel együtt olyan pánikvásárlás indult meg a hazai piacon, hogy a kormánynak a világpiacról is vásárolnia kellett, hogy kiegészítse az országos tartalékokat.

Olajpiaci nagybevásárlás

Az élelmiszerhez hasonlóan Kína kőolajból is alaposan feltankolt az idei első negyedévben. Noha áprilisban csökkent a kőolajimport az előző év azonos időszakához képest, márciushoz viszonyítva bővült a kínai behozatal. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, a limitált tárolókapacitások felső határt szabnak az olajkészlet-felhalmozásnak.

Rengeteget vásárolt az olcsó kőolajból Kína

Miközben a világ országainak jelentős része a járvány utáni nyitással van elfoglalva, Kína hatalmas lendülettel tankolt fel olcsó kőolajból. A világ második legnagyobb gazdaságában ugyanis megugrott a kereslet, aminek következtében Peking kihasználja a kedvező világpiaci helyzetet. A következő időszakban összesen 117 hatalmas olajszállító hajó érkezik Kínába, a rakterében egyenként 2 millió hordó olajjal.

A napokban egyébként kiderült, Kína összesen 117 olajtankert fogad majd a világból a következő időszakban, vagyis a világ második legnagyobb gazdasága hatalmas lendülettel csapott le a nyersanyagra, ahogy az olaj ára a múlt hónapban összeomlott.

A várakozások szerint tehát Kína a közeljövőben is ki fogja használni az olcsó olajban rejlő vételi lehetőséget.

Jól látszik tehát, hogy az élelmiszer mellett az energiabiztonság a másik terület, amely kiemelkedően fontos Kína számára. Az pedig mára teljesen világos, hogy Peking igyekszik kellő kapacitásokat és készleteket kiépíteni ahhoz, hogy stabilizálni tudja az ellátás biztonságát. Ezzel együtt viszont az is egyre világosabb, hogy a globális ellátási láncoktól való erőteljes függés komoly kockázati tényezőt jelent egy nemzetközi válság idején.