Van néhány európai ország, ahol egy furcsa tendencia figyelhető meg a készpénz használatával kapcsolatban. Míg a fejlett országokban egyre elterjedtebb a kártyás fizetés, addig mondjuk Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Ausztriában
az átállás a hagyományos fizetőeszközökről jóval lassabb ütemben zajlik.
Az NPR még tavaly írta azt, hogy bár Németország jelenleg Európa és ezzel az unió vezető gazdasága, és itt tömörül vélhetően a legnagyobb szellemi vagyon is, ezek ellenére elég sűrűn lehet Cash only, azaz Fizetés csak készpénzzel feliratokkal találkozni a nagyobb városok éttermeiben, üzleteiben.
Természetesen ez nem feltétlenül az üzletek miatt van így, sőt,
a lakosság valamilyen furcsa oknál fogva ragaszkodik a bankjegyekhez és érmékhez.
Régen azzal érveltek, hogy a készpénzt könnyű és gyors használni, ami mára különösen furcsán hat az érintésmentes fizetési módszerek megjelenését követően.
Természetesen kulturális okai is vannak a jelenségnek: a németek a tranzakciókat jóval személyesebb (privát) információnak tartják, mint mások, ezért is annyira népszerű a készpénz. Emellett sokan nem bíznak az online tranzakciókban, ráadásul az eurót más országokban is elfogadják, így nem szükséges azt feltétlenül berakni a bankba.
Ennek köszönhetően sokan csak a legszükségesebb esetben használják Németországban a bankkártyájukat, inkább állnak sorban a kasszánál, és keresnek aprót a pénztárcájukban.
A Statista adatai alapján Németországban még az összes fizetés 80 százaléka történt készpénzzel 2018-ban, míg Franciaországban ez az arány már 68 százalék volt, Nagy Britanniában 42 százalék és Svédországban 20 százalék.
A 82,5 millió lakosú Németországban működik egész Európában a legtöbb ATM, összesen 85 ezer darab, és ehhez nagyjából 1,002 millió darab POS, azaz bankkártyás fizetőterminál párosul – derül ki a G4S World Cash 2018-as elemzéséből.
Ennél több terminál van
Ráadásul Németországban 2011 óta egyre több pénz vesznek ki az ATM-ekből,
az így használt pénz a GDP 8,3 százaléka körül mozgott.
Bár a számok alapján a nem-készpénzes fizetések aránya (online utalásokat is beleértve) 113 százalékkal nőtt a 2012-16-os időszakban, ez csak azt mutatja meg, hogy alacsony bázisról történt meg az elmozdulás.
A kártyahasználat aránya az országban a vizsgált időszakban csak 16 százalékkal nőtt, ráadásul
az egy főre jutó kártyahasználat Németországban éves szinten mindössze 38 darab, ami messze elmarad a 102-es világátlagtól.
További érdekesség Németországról, hogy a Bundesbank felmérése szerint egy német átlagosan 107 eurót tart magánál, ami több mint háromszorosa a francia 32 eurós átlagnak.
Értékben más arány mutatkozik a fizetőeszközök terén: igazi áttörés volt a 2018-as év Németországban, ekkor fordult elő először Németországban az EHI Retail Institute szerint, hogy többet költöttek a németek kártyával, mint készpénzzel.
Az arány 48,6-48,3 százalék volt a kártya javára.
Ezzel vág egybe egy másik kutatás, amely szerint a készpénzhasználat 74 százalék Németországban, és jellemzően az 50 euró alatti fizetéseknél használják azt.
Németországban az üzletekben és boltokban kétszer akkora a készpénzforgalom, mint az európai átlag.
Persze ettől még rengeteg készpénzt használnak Németországban, a Bloomberg szerint a közös valuta bevezetése óta több eurót igényelt a Bundesbank, mint az összes többi eurózónás ország összesen.
Azonban van egy sajátos vonatkozása is a németek készpénz iránti szeretetének. Ez a takarékoskodás.
A Bundesbank közlése szerint 30-70 százalékban használják fel készpénzüket belföldön és külföldön a németek. Emellett a teljes készpénzmennyiség 10 százaléka kering csak mindennapi használat keretein belül,
míg 20 százalékot félretesznek megtakarításként.
A Göttingeni Egyetem egyik kutatója szerint az, ha valaki nagy mennyiségű készpénzt halmoz fel, az a németeknek óriási biztonságérzetet ad. A viselkedésnek történelmi gyökere van, olyannyira, hogy egy szólása is van a németeknek a készpénzre.
Nur bares ist wahres.
Ez annyit tesz: csak a készpénz az igazi.
Érdekesség, hogy Németországban nem csak az eurón csücsülnek sokan, az embereknél van rengeteg márka is, hiszen a német jegybank korlátlan ideig biztosítja a visszaváltást 1,95583-as árfolyamon.
Összesen 6,5 milliárd eurónyi van még az embereknél a régi német fizetőeszközből.
Az európai országok többsége törekszik arra, hogy csökkenjen a készpénzes tranzakciók mértéke, mert az nehezebben követhető, így jobban felhasználható pénzmosásra, és egyéb illegális tevékenységek finanszírozására.
Németország nem így tesz, ugyanis egy 2017-es tanulmányra 90 százalékban elutasító reakciók születtek. Emiatt csak részmegoldás született, Németországban csak 10 ezer euró feletti összegnél kell azonosítsa magát a vevő fél.
Az online fizetések aránya nem csak a korrupció visszaszorítása miatt lenne amúgy fontos, hanem mert a gyártás is költséges. Talán sehol nem használódnak el olyan gyorsan a papírpénzek,
mint Németországban, különösen az 5 és 10 eurós bankjegyek.
A koronavírus az egész világon fontossá tette a távolságtartást, és az érintkezések minimalizálását. Ez természetesen vonatkozik a fizetésekre is, világszerte arra törekednek az üzletek, hogy aki tud, az kártyával fizessen.
Bár a német boltok és éttermek eddig híresek voltak arról, hogy nem mindenhol fogadták el a kártyás fizetést, vélhetően a COVID-19 itt is fordulatot hozhat – írja a Deutsche Welle.
Történt ez mindez annak ellenére, hogy a Bundesbank közleménye szerint a készpénzes fizetés nem magas kockázatú tevékenység a koronavírus terjedése szempontjából.
A Potsdami Egyetem kutatása szerint
egy boltban nagyobb kockázatot jelenhet bármelyik polcon lévő termék, mint a pénz, mert azt többen érinthetik meg, mint a fizetőeszközt.
A legfrissebb kutatások szerint napjainkban a németek 41 százaléka gyakrabban használja a bankkártyáját, mint a koronavírus előtt. A hitelkártyáknál a növekedés 57 százalékos.
68 százaléka azoknak, akik változtattak kártyahasználási szokásaikon, azt mondta, hogy gyakrabban fog kártyával fizetni a járvány után is.
Ahogy Magyarországon is, Németországban is emelték a koronavírus miatt a PIN-kód nélküli vásárlás limitjét,
ez 25 euróról 50 euróra nőtt.
Egyes szakértők már most úgy látják, hogy a koronavírus hozhatta el azt a fordulatot, amit az új fizetési technológiáknak eddig nem sikerült keresztül vinni az országban. Több olyan boltról is tudni, ahol nem csak, hogy behozták a kártyás fizetés lehetőségét, hanem egyenesen kötelezővé tették azt - írja a BBC.
A készpénz ezek ellenére nem feltétlen szorul vissza, hiszen a vírus miatt többen érzik úgy, hogy több megtakarításuk kell legyen, amit mint tudjuk, Németországban nem feltétlenül a bankban tárolnak az emberek.
Egy másik tényező mellett sem szabad elmenni: ez pedig a generációs különbség. A kártyás fizetés technológiája az idősebb korosztályban nem volt népszerű.
Azonban a vírus miatt egyre többen tanulták meg a kártyákat kezelni, így az idősek piacralépésével javulhat az arány.
Összességében kijelenthető, hogy a koronavírus előremozdította a nem-készpénzes fizetéseket Németországban, de hogy ez csak átmeneti állapot, vagy tényleges lökést adott a kártyás fizetések népszerűségének, egyelőre nehéz megmondani.