A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, ezért azonosítja és felszámolja azokat az adminisztratív szabályokat, bürokratikus terheket, amelyek fékezik a gazdaságot, akadályozzák a vállalkozások működését - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Operatív Törzs alakuló ülése után.
A pénzügyminiszter hozzátette, a törzs négy fő területre koncentrál: figyelemmel kíséri és ellenőrzi a magyar gazdaság védelme érdekében hozott kormányzati intézkedések végrehajtását, véleményezi a magyar gazdaság védelme szempontjából releváns kezdeményezéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra. A testületnek fontos szerepe van a vállalkozások tevékenységét akadályozó tényezők megszüntetésében is.
Az uniós előírások miatt a Pest megyei vállalkozások a fejlesztési források jelentős részéből kiszorulnak, ezért a kormány hazai forrásból 80 milliárd forintot fordít a térség fejlesztéseire a következő években - mondta Varga Mihály a piliscsabai Rozifa Kft. eszközbeszerzését támogató szerződés ünnepélyes aláírásán.
A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a gazdaságvédelmi intézkedések részeként májusban 86 Pest megyei vállalkozás több mint 4,7 milliárd forintot nyert el eszközberuházásokra és munkahelymegőrzésre. A programra való négyszeres túljelentkezés miatt a Pénzügyminisztérium vizsgálja a meghirdetett keretösszeg emelésének lehetőségét.
Szijjártó Péter a héten bejelentette, hogy hosszú, majdnem két hónapos tárgyalássorozatot követően az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar kormány kérését, hogy 800 ezer euró felett is kaphassanak támogatást a magyarországi vállalatok versenyképességük növelése érdekében.
Mindez azt jelenti, hogy az eddig is rendkívül sikeres beruházási támogatások után a magyar vállalatok hamarosan újabb jelentős forráshoz juthatnak a munkahelyek megvédése érdekében - közölte a tárcavezető, hozzátéve, hogy az új támogatási program konkrét kiírásáról a jövő héten dönthet a kormány.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára közölte, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében eddig meghozott döntések 600 milliárd forint értékű extra beruházást ösztönöznek.
A kormány továbbra is szem előtt tartja a járvány kezdetekor lefektetett alapelvét, amely szerint annyi új munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus tönkretesz. Megerősítik a kiemelt gazdasági ágazatokat, pénzügyi forrásokat biztosítanak a vállalkozásoknak, megvédik a családokat és a nyugdíjasokat. György László úgy vélekedett, hogy a gazdaságvédelmi lépések fenntarthatóak, mert arányosak, vagyis a kormány nem költ többet a szükségesnél.
Gulyás Gergely a héten bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtanak be a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz, miszerint ha valaki katázik, akkor hárommillió forint feletti számlák esetén - ha ugyanaz a számlák kibocsátója -, 40 százalékos adót kell fizetni a hárommillió forint feletti rész után. A módosítások 2021. januárjában lépnek életbe. A havi fix tétel, ami most 50 ezer forint, nem változik.
Közölte, a cél a katával történő visszaélések, a bújtatott foglalkoztatás megszüntetése. A kormány megfontolta az iparkamara és más gazdasági szereplők javaslatait, ezért kezdeményezte a módosítást, de idén még nem változnak a kata szabályai. Olyan adórendszerre van szükség, amely nem ad okot visszaélésekre - mondta. Hozzátette: az iparkamara véleménye is az volt, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezt pedig meg kell szüntetni és eredeti rendeltetésének megfelelően kell alkalmazni a katát.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint túl vagyunk a nehezén, Magyarország megnyerte a járványkezelés első szakaszát, amelyben a kormány, a magyar családok, az üzleti és a pénzügyi szektor minden tagja jól vizsgázott. Az MNB hármas célrendszere közül az árstabilitás rendben van, a pénzügyi rendszer stabil, ez pedig lehetővé teszi a gazdaságpolitika támogatását, ami a növekedés támogatását jelenti. Az első negyedévi 2,2 százalékos növekedés jó alap, amire építeni lehet.
Továbbra is gazdasági növekedést vár idén a Nemzeti Bank, legfrissebb Inflációs jelentése szerint 0,3-2 százalék között nőhet az idén a magyar GDP, 3,2-3,3 százalékos infláció mellett. Jövőre a növekedés azonban 3,8-5,1 százalékosra gyorsulhat, majd 2022-ben 3,5-3,7 százalék között lehet.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot; a kamatfolyosó nem változott. A Monetáris Tanács szerint a magyar gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el.
A Monetáris Tanács szerint a gazdaság második félévi gyors, "V" alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a kihívások célzott és rugalmas kezelésére; az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekintenek, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kívánnak használni, tették hozzá.
Áder János köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé nevezte ki Virág Barnabást, akinek kinevezésére Orbán Viktor kormányfő tett javaslatot június elején az államfőnek. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága június 9-i ülésén támogatta az új alelnök kinevezését.
Bizottsági meghallgatásán Virág Barnabás az elmúlt évtized egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eredményének nevezte a költségvetési és a monetáris politika közötti összhang megteremtését, mint fogalmazott, erre az összhangra lesz szükség a járvány következményeinek kezelésében is.
A versenyképesség-növelő támogatásokat igénybe vevő 806 vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 377 milliárd forintnyi beruházást hajt végre a következő időszakban, ezzel 143 608 munkahelyet véd meg, amihez 169 milliárd forint támogatást ad a kormány - hangsúlyozta a Szijjártó Péter Székesfehérváron, a Fehér Ablak Kft. szerződésátadási ünnepségén a héten.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy Budapest és Győr-Moson-Sopron megyét követően az egy főre jutó gazdasági teljesítmény Fejérben a legmagasabb, miközben tíz év alatt 11,4 százalékról 1,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, és több mint 50 százalékkal nőtt az ipari termelés. Szijjártó Péter közölte azt is, hogy 49 Fejér megyei cég kap 11 milliárdnyi versenyképesség-növelő támogatást 24,5 milliárd forintnyi beruházás végrehajtására, amivel 7500 munkahely megvédésére nyílik lehetőség.
A kormány múlt heti döntése alapján a gazdaságvédelmi akcióterv keretében 25 milliárd forintos keretösszeggel nemzeti exportvédelmi programot indít az exportpiacokon a növekedni, terjeszkedni és új piacokat megszerezni kívánó magyarországi vállalatok támogatására.
A program két részből áll: kétmilliárd forint forintot kifejezetten a kisvállalkozásoknak különítenek el, amelyek az exportpiacok megszerzéséhez szükséges költségeikhez kaphatnak támogatást, vállalkozásonként maximum 50 millió forintot. A 23 milliárd forint pedig azon nagyvállalatok számára áll rendelkezésére, amelyek a világ bármely távoli pontján hoznának létre beruházást. A két új kormányzati programmal összesen ötvenmilliárd forintos keret áll rendelkezésre a magyar exportvállalatok finanszírozására.
Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy eddig több mint 14 ezren pályáztak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Kisfaludy 2030 Turisztikai Nonprofit Fejlesztő Zrt. június eleje óta elérhető magán- és egyéb szálláshely fejlesztését célzó kiírásra 42,8 milliárd forint értékben.
Hozzátette, hogy a vidéki magánszálláshelyek még július 15-ig pályázhatnak a 60 milliárd forint keretösszegű fejlesztési támogatásra. Tájékoztatása szerint az átlagosan megpályázott összeg 3 millió forint, a legtöbb igény Somogy, Veszprém és Zala megyéből érkezett.
Augusztusban kapják meg a pedagógusok a korábban bejelentett 10 százalékos emelést. Ez egy pályakezdők esetében körülbelül 21 ezer forintot jelent majd, egy több mint 20 éve a pályán lévő pedagógusnak pedig körülbelül 32 ezer forintot.
A változás nem az alapfizetéseket érinti, hanem lényegében egy új bérelemet vezetnek be, amely beépül a pedagógusok illetményébe. Ez lesz az ágazati szakmai pótlék. Nemcsak az állami fenntartású, hanem valamennyi köznevelési intézmény pedagógusának jár, sőt rajtuk kívül a pedagógus szakképzettségű segítők, például iskolatitkárok, pedagógusdiplomával rendelkező rendszergazdák, laboránsok is jogosultak lesznek rá, tehát mindenki, aki az életpályarendszer hatálya alá tartozik.
A korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik jövő év július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (csed) összege - jelentette be a héten Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.
Ez azt jelenti, hogy a gyermek megszületését követő hat hónapban jobb anyagi körülmények közé kerül a család, mint azt megelőzően. Ugyanis a csed után csak személyi jövedelemadót kell fizetni, nyugdíjjárulékot és társadalombiztosítási-járulékot nem.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a közölte, hogy a kormány idén 3 milliárd forintos keretösszeggel indítja el a diákok nyári munkavállalását támogató programot, amelyben a 16-25 év közötti, nappali tagozatos tanulók vehetnek részt, július 1. és augusztus 30. között; és mintegy 21 ezer diák jelentkezésére számítanak.
Hozzátette, a tanulók a programban két típusú - önkormányzati, illetve a mezőgazdaság, a turizmus és vendéglátás területén folytatott - diákmunkára jelentkezhetnek. Mindkét esetben maximum két hónapra vállalhatnak munkát, de míg előbbinél legfeljebb napi 6 órában, utóbbinál már napi 8 órában is dolgozhatnak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten Moszkvában tárgyalt és az ott megszületett kereskedelmi megállapodás eredményeként az idén október és jövő október között összesen 4,2 milliárd köbméter gázt vásárol Magyarország a Gazpromtól.
A napokban csődöt jelentett a könyvelési botrányba keveredett fizetési szolgáltatásokat bonyolító német Wirecard AG. A cég korábban már elismerte, hogy egy hitel fedezeti biztosítékként elkönyvelt 1,9 milliárd eurós összeg "nagy valószínűséggel nem is létezett".
A vállalatnál ezért megkezdték a könyvelés visszamenőleges auditálását, ami miatt "nem kizárt, hogy évekre visszamenőleg módosítani kell majd az éves eredményt". A botránynak azóta már személyi és büntetőjogi következményei is lettek. Markus Braun vezérigazgató lemondott. Ellene és a vezetőség három további tagja ellen nyomozást indult a befektetők megtévesztésének vádjával a pénzügyi felügyeletnek két alkalommal benyújtott hamis tájékoztatás miatt.