Változnak a munkahelyteremtő bértámogatás igénylésének feltételei

Budapest, 2020. február 2. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium épülete az I. kerületben, a Fő utca 44-50-ben. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Célzottabbá válik a koronavírus-válságot enyhítését célzó Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett munkahelyteremtő bértámogatási program: a kormány 2020. július 16-tól a nehezebben foglalkoztatható személyek munkaerőpiaci integrációjához járul hozzá, így a támogatás a 25 év alatti regisztrált álláskeresők, illetve a tartós álláskeresők esetében lesz kérvényezhető, írja közleményben az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A támogatás lényege, hogy a kormány a vállalkozásoktól a 6 hónapos bértámogatás mellé 3 hónap továbbfoglalkoztatást vár el, így a programban résztvevőknek 9 hónapig biztosítottá válik a foglalkoztatása. A kormány a támogatott fél év alatt legfeljebb havi 200 ezer forintot térít meg a munkáltatónak, ami az álláskeresők bruttó munkabérét és a hozzá kapcsolódó munkáltatói járulékokat tartalmazza.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium épülete Forrás: MTI/Róka László

Ez azt jelenti, hogy minden egyes álláskereső elhelyezkedését és munkahelyének megőrzését közel havi nettó 112 ezer forintnyi, állami bértámogatás segíti, ami a továbbfoglalkoztatás időtartamával együtt

kilenc hónap alatt így elérheti a nettó egymillió forintot.

A kormány célja továbbra is az, hogy a komplex gazdaságvédelmi intézkedésekkel megvédje a magyar munkahelyeket, illetve a megszűnők helyébe újakat hozzon létre, amelyek a gazdaság újraindulásához is hozzájárulnak. A munkahelyteremtő bértámogatási programmal eddig több mint 34 ezer regisztrált álláskeresőt sikerült visszajuttatni az elsődleges munkaerőpiacra, az elhelyezkedők 80 százaléka a veszélyhelyzet után munkájukat vesztettek közül került ki.