Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy az Origo az alábbi összeállításában bemutatta, nem is olyan egyszerű meghatározni azt, melyik európai uralkodó, illetve annak családja, mekkora vagyonnal rendelkezik. Ehhez hasonlóan jelenthet módszertani kihívást annak vizsgálata, hogy a királyi családok pontosan milyen összegű adófizetői pénzhez jutnak évente, költségeik fedezésére. Számos országban ugyanis - a brit királyi család esete erre a legjobb példa - meglehetősen bonyolult, a határvonalakat nem mindig világosan láttattó szabályozás gondoskodik arról, hogy a - névleges - uralkodó és családja állami appanázshoz jusson költségeik fedezésére.
Annak bemutatásához, hogy mennyibe kerülnek az európai uralkodóházak az adófizetőknek, egy viszonylag friss összeállításra támaszkodtunk. Persze itt sem mindegy, mit mivel hasonlítunk össze. Érdekes lehet ugyanis azt is látni, ténylegesen mekkora állami pénzt költenek egyes országok uralkodócsaládjaikra, összegszerűen, de az sem mindegy, hogy ezt az összeget mekkora lakosságszám "termeli ki" a gazdaságban, hogy az onnan az állami kiadásokhoz, és végül a királyi családhoz kerüljön. Azaz mennyibe kerül évente a királyság vagy hercegség egyetlen állampolgárnak.
Először megmutatjuk, mennyibe kerülnek alattvalóiknak az európai uralkodók, a "legolcsóbbtól" a "legdrágább" felé haladva, majd összeállításunk végén azt is megtudhatja, ezek a költségek melyik országban jelentik a legmagasabb összeget egy állampolgárra számítva!
Az adófizetőknek legolcsóbb uralkodócsalád a liechtensteini hercegi família: az egyetlen olyan család az itt bemutatott tízből, mely nem kap rendszeres, törvényben rögzített mértékű állami juttatást. Ugyanakkor a családból csak négyen "főállású" hercegi családtagok, II. János Ádám herceg mellett csak felesége, valamint a hercegi cím várományosa, fiúk, Alajos, és annak neje. A család pedig a kontinens egyik leggazdagabb uralkodófamíliája, komoly befektetési portfólióval és jelentős vagyonnal. A liechtensteini hercegség különleges azért is, mert más európai országok gyakorlatával ellentétben, a hercegnek viszonylag nagy beleszólási lehetősége van a politikába: jogalkotási javaslattal élhet, kegyelmet gyakorolhat, és nála van a bírói kinevezés joga is. Ellene ugyanakkor viszonylag könnyen, 1500 állampolgár kezdeményezésére bizalmatlansági indítvány nyújtható be.
A svéd királyi család hét főállású és két gyermekkorú tagot számlál. XVI. Károly Gusztáv svéd király családjában szintén nem ismeretlen a királyi címről lemondás illetve megfosztás, tavaly ősszel összesen öt unoka került ki abból a körből, amelynek tagjai svéd adófizetői pénzből fedezhetik kiadásaikat, noha hivatalos hercegi rangjukat járandóság nélkül is megtarthatják. A hivatalos közlemény szerint emögött királyi döntés áll, ugyanakkor Károly Gusztáv gyermekei, azaz a szülők szerint, a döntéssel sokkal nagyobb szabadság vár majd így az utódokra. Az adatok szerint 2019-ben a svéd királyi család 71 millió koronát, közel 6,9 millió eurót kapott költségeik fedezésére.
A spanyol uralkodócsalád viszonylag kevés tagot számlál, és költségeik sem túl magasak: a 2018-as, nyilvánossá tett adatok szerint, 7,9 millió eurót (most kb. 2,8 milliárd forint) kaptak az akkori spanyol költségvetésből kiadásaik fedezésére. A királyi családot jelenleg VI. Fülöp király és felesége alkotja két hercegnői rangot viselő lányukkal, valamint Fülöp szülei, I. János Károly és felesége, Szófia királynő, függetlenül attól, hogy a szülők 2014-ben hivatalosan visszavonultak az aktív közélettől.
Az egyébként dúsgazdag luxemburgi nagyhercegi családnak négy főállású tagja van, így - formailag - az ő kiadásaikra megy el az államtól kapott pénz, bár külön fizetést nem kapnak feladataik ellátásáért. A luxemburgi kormány által közzétett hivatalos adatok szerint, az appanázs 2018-ban nagyjából 10,3 millió euronak megfelelő összeg volt. Ezt a hivatalban lévő Henrik nagyherceg, felesége, Mária Terézia luxemburgi nagyhercegné, valamint Guillaume nagyhercegi trónörökös és annak felesége, Stéphanie de Lannoy grófnő feladataik ellátásánál felmerülő költségeikre fordíthatták. A nagyherceg a közzététel szerint emellett további, 312 ezer dollárnak megfelelő összeget kapott "személyes támogatás" jogcímen.
II. Margitot és viszonylag népesebb családját a hivatalos adatok szerint 10,6 millió euronak megfelelő összeggel támogatta az állam, legalábbis 2018-ban. A tíz főállású tagot számláló családban viszont minden tagnak - kivéve a gyerekeket - megvan a pontos feladata, egészen odáig lebontva, milyen sorrendben kell helyettesíteniük egymást a királyi fenségeknek akkor, ha valamelyikük akadályoztatva van, ez nem minden uralkodócsaládban jelent egyformán szigorú szabályokat. Ugyanakkor a viszonylag nagyszámú királyi cím ellenére, a dán uralkodói család meglehetősen közvetlen az átlagpolgárokkal. A gyerekek átlagos állami iskolákban tanulnak, a család felnőtt tagjait pedig gyakran látni biciklizni a közutakon, vagy boltokban vásárolni éppúgy, mint a királyi címmel nem rendelkező dánokat.
A cikk nem ért véget, lapozzon a folytatáshoz, hogy megtudja, melyik az öt, legnagyobb összegű állami támogatást kapó európai uralkodócsalád!
