Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koronavírus-járvány adhat lökést a hazai agrárium eddig vontatottan haladó digitális fejlesztésének – írja a Magyar Nemzet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elemzése alapján. A köztestület honlapján közölt írás szerint bár a mezőgazdaságot nem érintette olyan mértékben a leállás, mint más iparágakat, azonban a kialakult helyzet miatt
egyes munkafolyamatokat kénytelenek voltak az online térbe menekíteni a gazdák.
A járványhelyzet tehát élesen felhívta a figyelmet arra, hogy az informatika milyen sokoldalú eszköze lehet az akadályok leküzdésének.
A szakemberek szerint a világjárvány okozta krízis egyik legfontosabb hozadéka – amellett, hogy a mezőgazdaság stratégiai ágazatként társadalmilag elismertebb lett – az eddig lassú ütemben haladó agrárdigitalizáció felgyorsulása volt.
Az elmúlt években – főként a növénytermesztés területén – a precíziós technológiák a gyakorlatban is megjelentek. Az informatikai eszközök és alkalmazások használatával jelentősen növelhető az egy táblán elérhető jövedelem nagysága.
A kezdeti lelkesedés azonban lassan alábbhagyott. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018-as felmérése szerint ennek oka főleg az, hogy kevés beruházási támogatás érhető el erre a célra, ráadásul a legmodernebb eszközök alkalmazásához és a bennük rejlő potenciál kihasználásához szükséges szaktudás is hiányzik a gazdálkodói oldalon.
Mindezt a kormányzat is felismerte, ennek köszönhetően pedig
a kabinet tavaly elfogadta a digitális agrárstratégiát,
amelynek célja a digitalizációból származó gazdasági előnyök kiaknázása és az ehhez szükséges tudás átadása.
A digitális technológiák alkalmazásának egyik legnagyobb előnye, hogy a gazdálkodók a termelés során a korábbinál jóval
pontosabban meg tudják határozni, hogy egy adott növénynek mennyi vízre, tápanyagra van szüksége
az egészséges fejlődéshez.
Ezzel pedig nemcsak a terméseredményeket tudják javítani, hanem a felhasznált anyagok mennyiségét is csökkenteni, ami nem csupán a pénztárcájuknak, hanem a környezetnek is jót tesz. A fenntarthatóság biztosítása a klímaváltozás miatt is egyre fontosabbá válik. Az édesvíz szerepe a következő évtizedekben gazdaságilag is felértékelődik, ezért sem mindegy, hogy milyen öntözőrendszerekkel dolgoznak a termelők.
– A jövő gazdasága és mezőgazdasága információra épül, és a precíziósnak, digitálisnak vagy okosnak hívott mezőgazdaság jelentéséhez a jövedelmezőség javításán kívül az élelmiszer-biztonság és a fenntarthatóság is hozzátartozik – mutatott rá a NAK elemzése.
A precíziós gazdálkodás ugyanakkor nemcsak a növénytermesztésben van jelen, a kertészeti, szőlészeti, gyümölcstermesztő és állattenyésztési ágazatban is egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek az adatalapú gazdálkodást szolgálják.
Az ilyen digitális agrárinnovációs megoldásokat kínáló cégek piacra lépésének elősegítésére olyan kezdeményezések is napvilágot látnak, mint az idén a NAK és a Design Terminál szervezésében indított NAK TechLab vállalkozásfejlesztési program.
Az új technológiák elterjedését a megváltozott vásárlói szokások is indokolttá teszik.
A tudatos fogyasztók ugyanis nemcsak azt szeretnék tudni, hogy milyen minőségű és mit tartalmaz az áru, hanem azt is, hogy honnan, kinek a gazdaságából származik. A terméken feltüntetett egyedi azonosítóval könnyen azonosítható a termesztő, a technológia és a termőhely. Ez azért is fontos, mert a fogyasztók még sosem kerültek olyan távol a megvásárolt termékek előállításától, mint az elmúlt évtizedekben.
Az agrárkamara szakemberei szerint örömteli lenne, ha a modern alkalmazások képesek lennének áthidalni a szakadékot a termelő és fogyasztó között.
