Egy retró magyar csokoládémárka története

Mintegy 80 éve van jelen a magyar piacon a Tibi csokoládé, azon magyar retró édességek egyike, amelyet a mai napig gyártanak. Méghozzá ugyanabban a gyárban, ahol annak idején kitalálták.

A Tibi csokoládé először 1941-ben került a boltokba.

A csoki a gyártó céget alapító Stühmer Frigyes unokájáról kapta a nevét.

Az elsősorban gyerekeknek szánt, bordázott mintájú csokoládét kezdetben a "tibi nemcsak a mama kedvence" plakátokkal hirdették. Elsősorban ugyan a gyerekeket célozták meg vele, ám a hatékony reklámoknak köszönhetően országszerte a felnőttek körében is gyorsan népszerűvé vált az akkor még kizárólag töltetlen tej- és étcsokoládé verzióban árusított édesség.

A csokoládé gyerekesen kacskaringós betűkkel írt logója a mai napig nem változott Forrás: Pinterest

A tibi felirattól eltekintve a csoki csomagolása és a formája sokat változott az idők során, és ma már különféle ízekben és töltelékkel kapható az üzletekben. Máig a táblás csokoládépiac egyik népszerű szereplője. Az egy év alatt gyártott csokitáblákkal például akár 15 szabványos focipályát lehetne lefedni, vagy a táblákat egymásra rakva a Mount Everest tetejéig felérő tornyot lehetne építeni.

A Ferencvárosban ma is működő gyár története 1868-ban kezdődött a Józsefvárosban, Stühmer Frigyes irányításával,

aki a cukorkakészítés mesterségét a németországi Ludwigslustban sajátította el a Schulze és Társa cégnél. Huszonöt évesen tért haza, hogy átvegye egy Ősz (ma Szentkirályi) utcai kis cukorkaüzem vezetését. Alig telt el két év, és Stühmer megvásárolta az üzemet.

Stühmer Frigyes Forrás: Wikimedia Commons

Kezdetben csak cukorkával foglalkozott, és feltett szándéka volt, hogy a káros festékekkel kevert, az egészségre ártalmas termékeket kiszorítja a piacról. Néhány év után megkezdte a szaloncukor nagyüzemi gyártását, készített csokoládé bonbonokat, karácsonyi és húsvéti figurákat is. Sikerrel szerepelt többek között 1885-ben a Budapesti Általános Kiállításon, ahol munkásságát az uralkodó, Ferenc József koronás magyar érdemkereszttel ismerte el. Ám fiatalon, 46 évesen meghalt, hat kiskorú gyermeket hagyva hátra maga után. Halála után családja vette át a gyártelep üzemeltetését.

A kiegyezés óta ontja az édességeket az első magyar csokoládégyár

Nem csak manapság küzdünk a nem megfelelő minőségű élelmiszerrel, hanem bizony így volt ez már az 1867-es kiegyezés korának Budapestjén is. Pontosabban Budán és Pesten, hiszen időben még az 1873-es városegyesítés előtt járunk, amikor felbukkan egy német cukrászmester, aki kifejezetten azzal a szándékkal alapítja meg Magyarország első csokoládégyárát, hogy megszabadítsa a magyarokat a rossz minőségű, egészségre veszélyes anyagokat tartalmazó cukorkáktól.

Ezután vették meg a későbbi Vágóhíd utcában álló épületet, és a cég költöztették át a Ferencvárosba a további terjeszkedés céljából. Ez az üzem jóval modernebb, nagyobb és korszerűbb volt az elődjénél, ráadásul az 1940-es években, amikor teljesen elkészült, még olyannyira egyedülállónak számított, hogy általa a cég széleskörű nemzetközi elismerésre tett szert a szakmában.

Folyik a termelés a napjainkban Egerben működő Stühmer csokoládégyárban Forrás: [origo]

A II. világháború utáni államosítás ellenére a Tibi egyike volt azon kevés terméknek, amely a mai napig megmaradt az egykori Stühmer-gyár Vágóhíd utcai telephelyén működő Bonbonetti Kft. kínálatában.

Egyetlen dolog a mai napig nem nem változott: ez pedig a tibi felirat, amely pontosan olyan maradt, mint eredetileg volt. Csupa kis betűvel írt, gyerekesen kacskaringós formájú nevével a Tibi az egyetlen csokoládé a hagyományos nagy magyar márkák közül, amelyet a kezdetektől egészen a mai napig gyártanak Magyarországon.

Ma már nem csak táblás formában kapható, hanem karácsonykor szaloncukor, mikulás, számos karácsonyi, valamint húsvéti ajándékcsomag és nyúlfigura is magán viseli a jól ismert logót. Az ismert ízek mellett kínálata folyamatosan újabb táblás csokoládé ízváltozatokkal bővül.

Cikkünk elkészítéséhez a magyartermekonline.hu és a ferencker.blog.hu írásait használtuk fel.