A Csád-tó a Száhel-övezetben, a Szahara déli határán található, négy ország, Nigéria, Kamerun, Csád és Niger veszi körül. Korábban a világ hatodik legnagyobb tava volt, vízkészlete azonban folyamatosan apadt, bár az utóbbi időben ismét gyarapodásnak indult.
A tó jelentősége a régió gazdasági-politikai életében óriási. Partvonala még mindig termékenynek számít, különösen a sivatagos, forró éghajlaton, és tömegek számára jelenti életmódjuk alapját az ott végzett művelőmunka, illetve az, hogy a tó fokozatos kiszáradásával, annak medrében létesítenek új falvakat. Azonban a tó és vizének használata többrétegű problémakört is jelent, annak évtizedek óta megoldatlan politikai, környezetvédelmi, fenntarhatósági és részben kulturális vonatkozásai vannak.
Mindennek újabb fejezete lehet az, hogy a kiszivárgott információk szerint, Csád idegenforgalmi és kulturális ügyekért felelős minisztere azt kérte a világörökségi címek odaítéléséért felelős UNESCO-tól, hogy
a testület halassza el az elbírálási folyamat befejezését.
Magyarázatként azt közölte, hogy a kormánynak érvényes megállapodása van néhány olajipari vállalattal, melyek a térségben olyan területeket is érintenek, amik a világörökségi bírálat alatt lévő teljes régión belül esnek. Ahogy a dokumentum fogalmaz: "a megállapodással érintett blokkok érintik a megnevezett területet."
A vállalatok nevét nem hozták nyilvánosságra.
Ha helytállók a csádi kormány lépésére vonatkozó információk, az akár újabb feszültségforrás lehet a négy ország között, illetve a szinte folyamatosan humanitárius krízisben élő régióban. A kérelem előkészítésében ugyanis mind a négy ország részt vett szakemberei révén, a világörökségi jelölés közös kezdeményezés volt. A kérelem a tó és térségének mind természeti, mind kulturális örökségi helyszínként való elismertetését célozza.
Egyelőre nem világos, a csádi vezetés egyeztetett-e erről a lépésről a másik három országgal.
"Két évig dolgoztunk a pályázat összeállításán, de erről még csak nem is hallottunk" - mondja Alice Biada, a kameruni művészeti és kulturális minisztérium munkatársa. "Óriási idő- és erőforrás-pazarlással érne fel az, ha a folyamat itt meg is állna" - tette hozzá.
A csádi minisztérium egyelőre nem reagált a lap kérdéseire.
Az UNESCO egyik szóvivője ugyanakkor azt mondta: a jelölési procedúrában nincs olyan opció, amely átmeneti felfüggesztést tesz lehetővé.
Ha Csád úgy dönt, az olajkitermelést folytatná inkább, a teljes folyamatot egészében kell leállítani"
- tette hozzá a testület képviselője.
A tónál illetve tágabban vett térségében összesen mintegy 45 millió ember él, akik számára elsődleges erőforrást jelent a víz és a természeti adottságok.
A térséget különösen súlyosan érinti az éghajlatváltozás, a körülmények megváltozása miatt a lakosság mozgásai, valamint a szélsőséges terrorista csoportok megjelenése a tó környékén.
Sébastien Moriset, a Grenoble-i Centre for Earth Construction munkatársa, aki részt vett a jelöléshez kapcsolódó dokumentumok összeállításában, azt mondja, a tó környéke egyedülálló kulturális és társadalmi változatosságot rejt magában amely sok szempontból még mindig rejtély a külvilág számára, részben annak is köszönhetően, hogy ott jóval kevésbé érvényesülnek a hagymányos államszervezési megoldások. A szakember szerint ugyanakkor mindez nagyon törékeny helyzetet takar.
Moriset viszont azt is közölte, bár az 1970-es évek óta ismert, hogy a tavat és az ott élőket újra komolyan fenyegeti a teljes kiszáradás veszélye,
adataik szerint kétséget kizáróan igazolható, hogy a vízfelszín területe növekedett, és most eléri a 17 ezer négyzetkilométert.
Volt olyan időszak, amikor a felszín csak ennek negyedét tette ki. Most viszont - mondja a szakember - el lehet oszlatni azt a népszerű, elterjedt mítoszt, miszerint a tavat a teljes eltűnés fenyegetné.