Ez a tíz ország termelte ki a legtöbb aranyat tavaly
![arany, aranyrög, érték](https://cdn.origo.hu/2023/12/S9L2YLB7fDOM5Fb9UJlE8Bz1HzcX3j0I3jb2QcwwRd0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzcyMTY3Mzc0YTY1ODQ1NmFiNDU2ZDBjMGFiYTFlYTc4.webp)
Kanada 182,9 tonnát jelentett, ami enyhe csökkenés a korábbiakhoz képest, de még így is, immár harmadik évre, elég volt az ötödik helyre. A hatalmas országban több új projekt is elindult tavaly, amelyek kibocsátása már számítani fog a 2020-as eredményeknél. A mostani kalkulációk szerint, az aranykibocsátás éves növekedési üteme mostantól eléri az átlagosan 2,7 százalékot, ami 2023-ra már 7,6 millió unciát jelent majd.
2019-ben az USA eredménye 11 százalékkal csökkent, 200,2 tonnára, ami egy ötéves növekedési periódusnak vetett véget. Tizenkét tagállamban zajlott a kitermelés, 8,9 milliárd dollár értékben. Az USA saját maga kitermelte aranyának 78 százaléka egyetlen államból, Nevadából érkezett. Ha Nevada önálló ország lenne, a 6. helyen állna a 2019-es listán, 173,6 tonnával.
Az ausztrál kitermelés stabil növekedésben van évek óta, 2019-re 4 százalékkal bővülve, elérte a 325,1 tonnát. Az ásványi anyagok kitermelése igen fontos ágazat a kontinensnyi országban, az export több mint felét, valamint a GDP 8 százalékát adja.
Az európai aranykitermelés döntő többsége, 83 százaléka Oroszországból érkezik, ahonnan tavaly 329,5 tonnát szállítottak. A növekedés 2010 óta folyamatos. 2019-ben az ország átvette a világ második legnagyobb aranykitermelője címet Ausztráliától, 2018-hoz képest 50 tonnával többet szállított. Egyébként az orosz aranyat nem kell messzire vinniük a vállalatoknak, a kitermelt mennyiség nagyjából kétharmadát helyben vásárolják fel, az egyik legnagyobb vevő maga az orosz állam.
A csúcstartó immár évek óta Kína. Tavaly 383,2 tonnát szállított, nagyjából 11 százalékát adva a globális aranykitermelésnek. 2018-ban ugyanakkor a kitermelés megközelítette a 400 tonnát, így 2019 már a harmadik éve tartó csökkenést jelentette a kínai aranyszállításban. Ennek ugyanakkor fő oka az, hogy Peking szigorúbb környezetvédelmi szabályokat léptetett életbe, például sokkal komolyabban szabályozzák a cianidok bányászati felhasználását, ami több kitermelési helyszínen a kibocsátás csökkenéséhez vezetett.