A kínai jüan egy igen különleges helyzetben lévő fizetőeszköz. Miközben a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma áll mögötte, nagyon eltér az amerikai dollártól vagy a japán jentől, melyek szabadon lebegő árfolyammal működnek a piacon. Ez azt jelenti, hogy a devizapiaci mozgásaikat alapvetően a kereslet és a kínálat határozza meg, közvetlen állami beavatkozás nélkül.
Kína azonban igen szigorú kontroll alatt tartja az úgynevezett onshore jüan árfolyamát.
Ezzel szemben létezik az offshore jüan is, amellyel elsősorban Hongkongban és Szingapúrban kereskednek, és az árfolyamát a kereslet-kínálat határozza meg, ám ennek piaci volumene jóval alacsonyabb.
Egyelőre úgy tűnik, a jüannak nincs esélye arra, hogy letaszítsa a devizapiaci trónjáról az amerikai dollárt,
ám a globális szerepe egyre nő, köszönhetően Peking fokozódó gazdasági befolyásának.
A jelenlegi adatok szerint a jüan a világ hatodik legtöbbet használt devizája a nemzetközi fizetések során.
A BNP Paribas China elemzői szerint két olyan tényező van, amely felgyorsíthatja, illetve alapvetően befolyásolhatja a jüan globalizációját. Az egyik a Kínába áramló tőkemennyiség, a másik pedig a kínai kormány és a jegybank esetleges enyhítése, aminek következtében több jüan hagyhatja el a kínai piacot.
A világ második legnagyobb gazdasága egyébként az elmúlt tíz évben folyamatosan hajtott végre könnyítéseket a szigorú szabályain, és a külföldi tőkebeáramlás is fokozódott.
Ez azonban azt jelenti, hogy idővel a jegybanknak is lazítania kell, engedve, hogy több jüan hagyja el az országot.
A CNBC-nek nyilatkozó elemzők kiemelték, Kína sikeresen állította meg a koronavírus-járványt, ami jelentősen megnöveli a kínai gazdaság és piac vonzerejét a nemzetközi befektetők körében. Ez pedig felgyorsíthatja a jüan globalizációját, különösen úgy, hogy manapság számos befektető kifejezetten vonzónak találja a kínai fizetőeszközt.