Fantasztikus magyar találmány állíthatja meg a koronavírus terjedését

A koronavírus egy magyar innováció segítségével megállítható, amelyet a budapesti tömegközlekedésben és vidéki kórházakban egyébként már évek óta használnak. Az innováció lényege, hogy a különböző felületeken olyan különleges bevonatot képez, ami élhetetlen környezetet teremt a lehetséges kórokozók, köztük a vírusok számára is. A szer hatásosságát vizsgáló laboratóriumi tesztek rendkívül pozitív eredménnyel zárultak.

Dékány Imre akadémikus vezetésével a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Anyagtudományi Tanszékének munkatársai több évtizedes kutatás eredményeit hasznosítva, egy magyar céggel karöltve

olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a kezelt felületen a mikrobák tartósan életképtelenné válnak, legyen szó baktériumról, gombáról vagy vírusról.

Ezzel a bevonattal a kárpittól a fémen, a műanyagon és a gumin át az üvegig bármilyen felület kezelhető. Azon onnantól kezdve, akár egy éven át semmilyen gomba, baktérium és vírus, így az új típusú koronavírus sem képes megtapadni.

A felületi védekezés fontossága

A bevonat kizárólag természetes hatóanyagokat tartalmaz, színtelen és szagtalan, molekuláris szinten épül be a kezelt felületbe, és természetes vagy mesterséges fény mellett akár egy éven át is képes védelmet nyújtani, miközben nem letörölhető. Ezek az anyagok számtalan más termékben megtalálhatóak a fogkrémektől a gyógyszereken át a rágógumiig.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. munkatársa fertőtlenít a koronavírus-járvány miatt az Astoria aluljáróban Forrás: MTI/Mónus Márton

A felületi védekezés azért is nagyon fontos, mert a leggyakoribb fertőzéseket – köztük a Covid-19 SARS-CoV-2 vírust – érintéssel is lehet össze lehet szedni olyan helyeken, ahol sok ember fordul meg, és érint meg különböző tárgyakat (tömegközlekedés, közösségi terek, kórházak, egyetemek, hivatalok, vendéglők stb.)

Ezért ez a technológia arra épül, hogy a speciális bevonattal a különböző felületeket szórják meg. A különleges bevonat titán-dioxidot tartalmaz, amely a fénnyel reakcióba lépve fejti ki higiéniai hatását.

Laboratóriumi tesztek igazolják a hatásosságot

Ez az úgynevezett Resysten-eljárás már évek óta a piacon van, most azonban a virológiai vizsgálatok is megerősítették a hatásosságát, amit ebben a formában eddig hivatalosan nem dokumentáltak.

A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetében Boldogkői Zsolt professzor irányítása alatt tavaly decemberben elvégzett kísérletek során abból indultak ki: a cseppfertőzéssel fertőző vírusok jellemzője, hogy a különböző felületeken változó időtartamig megtartják a fertőzőképességüket. Ezért megpróbáltak olyan körülményeket teremteni, amelyek megegyeznek a légúton terjedő vírusok természetes körülményeivel. Ehhez egy ismert vírus-koncentrációjú tápoldatból cseppeket és aeroszol formában részecskéket állítottak elő, és ezt vitték fel a fotoreaktív és a kontroll felszínekre.

A kísérletek során két hőmérsékleten vizsgálták a vírusok túlélését (szobahőmérséklet és 4 °C), két különböző időpontban való mintavétellel, és mindkét esetben sötét kontrollok alkalmazásával. Az első időpont az aeroszol/csepp kiszáradásának időpontja volt, a második pedig a kiszáradást követően 10 perc után. Mind a fotoreaktív, mind a kontroll lemezeket megvilágították a kísérlet teljes időtartama alatt, kivéve a sötét kontrollokat. Boldogkői professzor arról tájékoztatta az Origót, hogy a tesztek során a következő megállapításokra jutottak:

1. A kiszáradási pontig vitt reakció esetében a fotoreaktív lemezen a vírus közel négy nagyságrendű (tízezerszeres) csökkenését figyelték meg a kontroll lemezhez képest.

2. A kiszáradást követően a vírus teljesen eltűnt a fotoreaktív lemezről. Pontosabban fogalmazva, egyetlen fertőzőképes vírus részecske sem maradt a fotoreaktív lemezen.

3. Négy (4) °C-on a fotoreaktív lemezen körülbelül közel három nagyságrenddel csökkent a fertőzőképes vírusok száma a kiszáradás előtt.

4. Négy (4) °C-on a kiszáradást követően csökkent a különbség a kezelt és a kezeletlen felület között.

5. Megvilágítás nélkül nem mutatkozott jelentős különbség a fotoreaktív és a kontroll felület között, csupán 4 °C-on mértek kisebb mértékű vírus csökkenést a kezelt lemezen.

Mindezek alapján ma már tudományos megalapozottsággal is kijelenthető, hogy ennek az eljárásnak jelentős szerepe lehet a gombák, baktériumok és vírusok – köztük a Covid-19 - elleni felületi küzdelemben, a meglévő fertőtlenítési és takarítási protokollok megtartása mellett. Vagyis a védekezés „első vonalában" alkalmazható, a maszk mellett, annak használatát kiegészítve.

A MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár egyik katonája egy vidéki általános iskola tantermét fertőtleníti (ilusztráció) Forrás: MTI/Mészáros János

A gyakorlatban már bizonyított az eljárás

A terméket forgalmazó Resysten Hungary Kft. komoly referenciákkal rendelkezik a gyakorlati életből, egyebek között kórházi területről, amelyek bizonyítják, hogy rendkívül eredményesen vethető be a bakteriális fertőzések ellen is ez az eljárás.

A kisvárdai kórházban például teljes, éves adatsorral rendelkeznek arról, hogy a kórházi, nozokómiás fertőzések száma drasztikusan és tartósan csökkent ennek a felületi kezelésnek az alkalmazását követően. Az egri Markhot Ferenc Kórházban pedig tavaly történt teljes felületi kezelés, egy 3 éves együttműködés keretében, az adatsor így rövidebb, de az eredmények hasonlóak.

Érdekesség, de fontos, hogy ez a teljesen magyar fejlesztésű, gyártású és forgalmazású higiéniai bevonat - egyelőre - az EU biocid-szabályozása szerint nem tekinthető fertőtlenítő szernek, mert nem tartalmaz biocid-összetevőt (vagyis mérget). Ám Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ, 2020 márciusában már kiadott egy dokumentumot arról, hogy a biocid-szerekhez hasonló, de állandó, tartós hatás érhető el általa, a közösségi joganyag alapján azonban fertőtlenítőnek még nem nevezhető.

Pedig az eljárás gyökeresen átalakítja az infekciókontroll, a járványvédekezés világát.

Egy kezelésre a Resysten Hungary Kft. egy év garanciát vállal, tapasztalatuk szerint ugyanis ilyen időtávon egyáltalán nem csökken a bevonat képessége.

A speciális bevonat hatásmechanizmusa

Fény jelenlétében, a levegő páratartalmának bontásával a titán-dioxid katalizáló hatása miatt működésbe lép az úgynevezett szabadgyök képződés és folyamatosan, tartósan működik is. A vegyület molekuláris szinten épül be a hordozó felületbe, legyen az bármilyen szilárd halmazállapotú anyag és onnan csak fizikai koptatással távolítható el, vagyis a környezetbe elenyésző mennyiség jut (körülbelül annyi egy folyamatosan használt felületről, mint amennyi réz például a rézkilincs kifényesedésének hosszú folyamata során).

Az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj katonái egy vidéki gimnázium fertőtlenítésére készülnek (illusztráció) Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A szabadgyökös eljárás lényege, hogy az anyag segít a felületnek úgy viselkedni, ahogyan például a nemesfémek (ezüst, réz) önerőből is viselkednek, vagyis külső fény gerjesztésére elektronpályájukat kijjebb tolja egy szinttel és az így keletkező szabadgyök (szabad elektron) szuperoxigénre és hidrogénperoxidra képes bontani a vizet.

Ezek a molekulák aztán agresszíven bontják a szerves anyagokat és az illékony szerves vegyületeket.

A magyar fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a nemzetközileg ismert - az 1970-es években Japánban egyébként már szabadalmaztatott reakciót - nem UV fény, hanem egy 40 wattos izzó fényértéke mellett is képes sokkal hosszabb távon produkálni.

Minimális a környezetterhelés

Ezzel az eljárással kapcsolatban azt is fontos tudni, hogy a hagyományos fertőtlenítők egyszerű mérgek, amelyek elpusztítják a fehérjéket, majd felszívódnak, elfolynak vagy a levegőbe távoznak párolgással, gázok formájában. Így hatásuk pillanatnyi, a fertőtlenítést követően addig marad higiénikus a felület, amíg nem jelennek meg újabb kórokozók a helyszínen (vagyis nagyon rövid ideig).

Ezért a fertőtlenítést lehetőleg minél sűrűbben kell lefolytatni a hatás eléréséhez. Ez a levegőbe távozó mérgező gázok és a vízbe, talajba kerülő vegyszermaradványok miatt komoly és folyamatos környezetterhelést jelent, miközben az eljárás hatásfoka alacsony.

A Resysten-eljárással viszont nem kerül mérgező anyag a környezetbe.

A titán-dioxid egyébként e171 néven az egyik legelterjedtebb élelmiszeripari adalékanyag és a vegyipar is széles körben alkalmazza fehérítőként, megtalálható az összes fogkrémben, Tic-Tac cukorkában, rágógumiban, festékben. Ebből a speciális bevonatból egy darab cukorka titán-dioxid tartalmánál nagyságrendekkel kisebb mennyiség, makromolekulaként távozik a környezetbe egy négyzetméterről.