Ez a természeti jelenség a legnagyobb veszély a globális agrártermelésre

Matinyani, 2015. március 23.
Kiszáradt kukoricaföldön egy lány a Kenya délkeleti részén fekvő Matinyani közelében a víz világnapján, 2015. március 22-én. A kenyai kormány szerint az országban 1,6 millió embert fenyeget éhínség az aszályos időjárás miatt.
Matinyani, 2015. március 23. Kiszáradt kukoricaföldön egy lány a Kenya délkeleti részén fekvő Matinyani közelében a víz világnapján, 2015. március 22-én. A kenyai kormány szerint az országban 1,6 millió embert fenyeget éhínség az aszályos időjárás miatt. (MTI/EPA/Kurokava Dai)
Vágólapra másolva!
A mezőgazdaság kénytelen elnyelni a pénzügyi veszteségek és károk nagy részét, melyet az egyre gyakoribb és intenzívebb természeti katasztrófák okoznak, állapították meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői.
Vágólapra másolva!

Soha a történelemben nem fenyegette az agrár-élelmezési rendszereket ennyi veszély – óriás tüzek, extrém időjárás, kiterjedt sáskajárás és biológiai veszélyek, mint a koronavírus járvány. Megjelenésük nem csupán emberéletekbe kerülhet, de tönkretehet megélhetéseket és súlyos, generációkon átívelő gazdasági következményekkel járhat családok, közösségek, országok, de akár egész kontinensek esetében, olvasható a FAO jelentésében.

Napjainkra a természeti katasztrófák gyakorisága megháromszorozódott az 50-60 évvel ezelőttihez képest.

2008 és 2018 között a természeti katasztrófák a fejlődő országoknak több mint 108 milliárd dollárba (32.400 milliárd forint) kerültek a kiesett termény és haszonállat-termelés miatt. Ezek különösen érzékenyen érintik a helyi kistermelők és családi gazdálkodók, állattartók és halászok megélhetését.

Kiszáradt kukoricaföld Kenyában Forrás: MTI/EPA/Kurokava Dai

A vizsgált időszak során Ázsia volt a leginkább érintett kontinens 49 milliárd dollár (5292 milliárd forint) veszteséggel, utána Afrika 30 milliárd dollárral (9000 milliárd forint) és Latin-Amerika és a Karibi-térség 29 milliárd dollárral (8700 milliárd forint).

– mondta a FAO főigazgatója Csü Tong-jü a kiadvány előszavában.

A katasztrófák és válságok mezőgazdasági és élelmezési hatásáról szóló 2021-es FAO tanulmány 457 természeti eseményt vizsgált 109 országban a világ minden pontjáról.

Etióp nő kannákkal megy vizet gyűjteni Forrás: FAO/WFP/IFAD/Michael Tewe

A legnagyobb fenyegetések

A FAO szakértői az aszályt nevezték meg, mint a termelés-veszteségek legfőbb okát, amit az áradások, viharok, betegségek és kártevők, és bozóttüzek követik a sorban.

Az alacsony- és közepes-jövedelmű országokban az agráriumban jelentkező károk több mint harmadát a szárazság okozta, 37 milliárd dolláros (11.100 milliárd forint) kárt generálva.

Az aszálykárok szinte csak a mezőgazdaságban éreztetik hatásukat, hatásuk 82 százaléka itt jelentkezik. A növényi és állati kártevők, betegségek, és fertőzések is fontos problémává léptek elő. Ezek felelnek a növénytermesztésben és állattenyésztésben jelentkező károk 9 százalékáért, ami a jövőben még magasabb lehet, tekintve a 2020-ban kezdődött súlyos sáskajárást.

Eközben a koronavírus járvány további terhet jelent az agrár-élelmezési rendszereknek, felnagyítva meglévő rendszerszintű problémákat és károsítva életeket, megélhetéseket és gazdaságokat szerte a világon.

Élelmezésbiztonság a katasztrófák korában

A katasztrófák a gazdasági veszteségeken túli következményekkel is bírnak az élelmezésbiztonságot és a táplálkozást tekintve. A FAO tanulmány az első, amely foglalkozik a gazdaságban megjelenő kár táplálkozási hatásával.

Becslések szerint a fejlődő országok 2008 és 2018 között a termeléskieséssel együtt 6,9 billió kilokalóriát is veszítettek naponta, ami 7 millió felnőtt ember éves kalóriaigényének felel meg.

Latin-Amerikában és a Karibi-térségben ugyanezen időszak alatt egy főre vetítve 975 kcal semmisült meg (a napi szükséglet 40 százaléka), Afrikában 559 kcal, Ázsiában 283 kcal.

Az aszályt gyakran követi éhínség Forrás: AFP/Goh Csai Hin

Lehetséges változtatni a jövőn

Az ellenálló képesség és a rizikó-csökkentés (vagyis főként a megalapozott döntésekhez szükséges adatgyűjtést és -elemzést) támogatása kiemelten fontos annak biztosításához, hogy a mezőgazdaság is hozzá tudjon járulni a fenntartható jövőhöz, érvel a FAO tanulmány.

Az innováció, mint például a távoli érzékelő berendezések, a térinformatika, drónok és robotok, a mesterséges intelligencia jelentős potenciállal bíró adatgyűjtő eszközök, melyeket a katasztrófaveszély csökkentéséhez is be lehetne vetni.

A hatékony döntéshozatalon és irányításon túl, kulcsfontosságúak a köz- és a magánszféra közötti partnerségek az agrárium kitettségének csökkentéséhez - áll a közleményben.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!