A változtatásokra a BBC értesülései szerint azért van szükség, mert a szigetország legnagyobb munkaadói közül 43 nem fogja a munkavállalóit teljes munkaidőben visszaterelni az irodákba. Ennek következtében pedig az utak forgalma hosszú távon a korábbi átlag alatt maradhat.
Szakértők közlekedési bővítési terveket tanulmányoznak, hogy megnézzék, melyek azok, melyek továbbra is megvalósíthatónak tűnnek. A revideált terveket a Pénzügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia. A kormány egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy konkrétan mely megkezdett fejlesztésekkel fognak leállni.
A miniszterelnök azonban ismét elkötelezte magát a 100 milliárd fontot is meghaladó költségigényű HS2 gyorsvasút építésének folytatása mellett,
amivel a jelenlegi vasúti zsúfoltságot és torlódásokat mérsékelnék London, Birmingham, Leeds és Manchester között. Ennek részleteiről az Origo is beszámolt.
Egyelőre nem lehet pontosan meghatározni a forgalom irányának és dinamikájának eltolódását, az azonban már most tapasztalható, hogy
számos korábban túlzsúfolt út szabadabbá válik,
különösen a csúcsidőn kívül.
A közutak és vasutak felújításának átgondolását nem csak a közpénzek esetleges pazarlása miatt aggódó közlekedési közgazdászok kérik és sürgetik, hanem környezetvédelmi szakértők és aktivisták is. Utóbbiak azzal érvelnek, hogy a kormányzat által
már jóváhagyott építkezések nincsenek összhangban a szén-dioxid kibocsátási csökkentési célokkal.
Véleményük szerint ugyanis abban az esetben is, ha a felújított utakon jellemzően elektromos autók közlekednének (a hagyományos autók helyett), évtizedekbe telne a szén-dioxid semlegesség elérése, ha az utakat továbbra is a környezetszennyező aszfalt, acél és cement anyagokból készítenék.
Szakértők szerint, mivel a társadalom jelentős része továbbra is részben otthonról dolgozik majd – az othhoni munkavégzés ezáltal a brit munkakultúra szerves részévé válik –
ésszerű lenne, ha a felújítások a szélessávú utakra koncentrálódnának.
Ez a megoldás munkahelyeket is teremthet, hiszen a nagymértékben gépesített közúti rendszerek viszonylag kevés munkavállalót foglalkoztatnak.
Chris Todd, a Transport Action Network (Tan) környezetvédelmi csoport tagja azt hangsúlyozta, hogy a változás abban is megmutatkozik, hogy
sokan a koronavírus hatására letették az autókat, rászoktak a gyaloglásra, kerékpározásra,
ez pedig szükségessé tenné több gyalog-és kerékpárút kialakítását is. Hozzátette, "létfontosságú", hogy a kormány lehetővé tegye a kerékpározás és a tömegközlekedés irányába mutató társadalmi szokások megváltoztatását azáltal, hogy forrásokat delegál az előbbiek mellett a kátyúk javítására és az autóbuszjáratok fejlesztésére is.
Az útépítés hívei szerint azonban a világjárvány elmúltával az igények a korábbiak alapján fognak visszarendeződni. Todd viszont úgy véli, hogy egyes útszakaszok a változó tendenciák következtében gazdaságilag életképtelennek minősülnek.
Szerinte
az intelligens autópálya-rendszerek, például az M25, sebezhetőek - mivel az igazolásukhoz használt torlódások általában csúcsidőkre korlátozódnak.
Habár a kormány már megkezdte a közlekedési kiadásainak felülvizsgálatát, a környezetvédelmi csoport mégis bíróság elé idéztette egy útbővítési programja miatt.
Közben
a miniszterek már elkezdték a miniszterelnök által bejelentett dekarbonizációs stratégia kidolgozását,
amellyel az ágazat károsanyag kibocsátását csökkentenék.
Szakértők azonban úgy vélik, hogy míg a gazdaság más szektorai már javában csökkentik kibocsátásaikat, a közlekedési szektor éppen ellenkezőleg jár el.