A jegybankok digitális valutái hozhatnak változást a pénzügyi rendszerbe
![Close-Up Of Stock Market Data On Digital Display horizontal image information financial business stock market graph chart candle stick screen monitor](https://cdn.origo.hu/2023/12/NlYIJY9zPLrJwbq-J38QOknFDS1xdkRJg5ARMvSMi-w/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2M4MTI2MmMyNWEyZDQyZmJhM2Q3MDU5MWM4YmY1OGE4.webp)
Az elmúlt években gyakran felmerült a kérdés, hogy a decentralizált kriptovaluták képesek lesznek-e alapjaiban átalakítani a pénzügyi rendszert. Ez a vita egyelőre nincs lezárva, és izgalmas lehetőségeket rejt magában, azonban közben egy másik jelenség is felütötte a fejét.
A központi bankok ugyanis világszerte sorra jelentik be, hogy vizsgálják a saját digitális valuták fejlesztését.
A tesztelésekben egyébként Kína az áll az élen, de Oroszországban nemrég jelentették be, hogy idén felpörgetik a fejlesztést.
Mellettük a brit és a japán jegybank is vizsgálja a saját digitális valuta kibocsátását, de már a Wall Streeten is egyre többen számolnak azzal, hogy ezek a tervek a jövőben valósággá válnak.
Fontos különbség, hogy míg a kriptovaluták (például a bitcoin vagy az eredetileg viccnek induló dogecoin) mögött decentralizált hálózatok állnak, vagyis az értéküket kizárólag a kereslet és a kínálat alakítja, addig a jegybankok által kibocsátott digitális valuták sokkal jobban hasonlítanak a hagyományos fizetőeszközökre – csak nincs fizikai megjelenési formájuk.
A Fitch Ratings hitelminősítő elemzői pedig úgy látják, ezek a jegybanki digitális fizetőeszközök alapjaiban alakíthatják át a globális pénzügyi rendszert, ha világszerte elterjednek – írja az RT.com. A szakértők szerint a legfontosabb kérdés az lesz, az országok képesek lesznek-e megfelelően menedzselni a kockázatokat. Ilyen kockázat például a kiberbiztonság kérdése, amely a jegybanki digitális pénzek esetében kiemelten fontos, hiszen egy esetleges kibertámadás akár átfogó gazdasági problémákat is előidézhet.
A másik probléma, hogy a kormányoknak sokkal nagyobb rálátásuk lehet a digitális pénztárcákra, ráadásul a szabályozói mozgástér is jelentősen megnőhet. Ez pedig sokakban kétségeket idézhet elő.
Mindazonáltal izgalmas lehetőségeket jelentenek a fizetési szolgáltatások felgyorsulásai, valamint az is, hogy a hagyományos bankok mellett más szolgáltatók is komoly szereplőként léphetnek be a versenybe. Az tehát jól látszik, hogy a jegybankok igyekeznek lépést tartani a digitális változásokkal, azonban a jövő nagy kérdései közé tartozik majd, hogy az államok képesek lesznek-e leküzdeni az új, ma még teljesen ismeretlen kihívásokat is.