Tényleg kizöldülnek a világ nagy olajcégei?
![olaj, kőolaj, pumpa](https://cdn.origo.hu/2023/12/RVfmmiN8koCseDQp4ltQ1nZR0np9PHchZTp6xkF8d1o/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2ZjODFhYzU1ODU1ZDQ2ZDc5MDhlZjhlNjlhMTEyNTQ1.webp)
Ezekben a hetekben számolnak be a jövőbeni terveikről a részvényeseiknek a világ nagy olajcégei. A közeljövőben tehát világosabbá válhat, hogy a nagy olajtársaságok hogyan képzelik el a zöld átállást, amely felé egyre inkább nyomják őket a befektetői és szabályozói elvárások.
Az egyik legizgalmasabb esemény az angol-holland Royal Dutch Shell részvényesi szavazása lesz, május 18-án. A nem kötelező érvényű szavazáson a karbon-semlegességi tervről szavazhatnak majd a részvényesek, és a folyamatot biztosan közelről figyelik majd az iparági elemzők – írja a CNBC.
A Shell idén publikált stratégiája alapján
a vállalat 2050-re elérné a nettó nullás szén-dioxid-kibocsátási szintet, de már 2023-ra 6-8 százalékkal fognák vissza a kibocsátást a 2016-os szinthez képest.
Ez a csökkentési cél aztán 2030-ra 20 százalékig, 2035-re 45 százalékig, majd 2050-re 100 százalékig emelkedne.
Noha a vállalatok sorra jelentik be a nagyszabású terveiket a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan, a szkeptikusabb elemzők azt is hangsúlyozzák, hogy
jelenleg egyetlen olaj- vagy gázipari cég sem felel meg a párizsi klímaegyezményben kitűzött céloknak.
A Shell egyébként 2050-ig háromévente frissítené a stratégiáját, és 2022-től minden évben a mostanihoz hasonló szavazást tartana a folyamatról.
Az tehát jól látszik, hogy a felek hosszú távra terveznek. A Shell esete azért fontos példa, mert a cég stratégiájával szemben kritikus hangok gyakran az átállás sebessége miatt aggódnak. Az, hogy szükség lesz-e a folyamatok felgyorsítására, az egyelőre nyitott kérdés, viszont jól látszik, hogy a befektetők egyértelműen hosszú távban gondolkodnak.
Emellett az is érzékelhető, hogy
már a nagybankok is igyekeznek elmozdulni a szennyező iparágak finanszírozásától, részben épp az ügyfelek és a befektetők felől érkező nyomásgyakorlás miatt.
Például nemrég az HSBC jelentette be, hogy 2040-re teljesen kiszállna a szénipar finanszírozásából.
Ez a megközelítés pedig idén újra középpontba került, ahogy a fenntarthatósággal összefüggő, népszerű tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek) jelentős csökkenéseket produkáltak.
Az olyan alapok, mint az Invesco Solar ETF vagy az Invesco WilderHill ETF 30 százalék körüli csökkenéseket mutattak eddig 2021-ben, ami elsőre akár meg is ijeszthetné a befektetőket.
Főleg úgy, hogy a két alap tavaly még 234 és 202 százalékot erősödött.
A CNBC riportja azonban kiemelte, a fenntarthatóságban érdekelt befektetők nem hónapokban, de még csak nem is években, hanem évtizedekben gondolkodnak. Vagyis itt is jól látszik, hogy a hosszabb időtartamon megvalósuló változások uralják a horizontot.
A hosszú távú átalakulások pedig nemcsak a nagyvállalatokat, de az országokat is érintik. Ahogy az Origo megírta, például a világ egyik legnagyobb olajhatalmának számító Szaúd-Arábia egy gigantikus, összesen 7000 milliárd dolláros terv keretében diverzifikálná a gazdaságát, vagyis folyamatosan leépítené az olajexporttól való függőségét.
Visszatérve a befektetői érdeklődéshez, a hosszú távra szóló döntéseket támasztja alá a világ legnagyobb vagyonkezelőjének, a BlacRock-nak véleménye is, amely szerint a fenntartható befektetések teljes piaca 2030-ra elérheti az ezermilliárd dolláros méretet is. A környezeti és társadalmi fenntarthatóságra fókuszáló, úgynevezett ESG alapok tehát hatalmas növekedés előtt állhatnak a következő években.
Az ESG alapok ráadásul az idei évben rekordot dönthetnek a tőkebeáramlásban, amihez erős támaszt jelent az első negyedévben mért 21 milliárd dolláros beáramlás.
Összevetésképpen, 2020 egészében valamivel több mint 51 milliárd dollár folyt be ezekbe az alapokba, vagyis az idei első három hónapban a tavalyi egész éves tőkebeáramlás majdnem fele összejött. Ha pedig többéves összevetéseket nézünk, akkor még jobban látható a lendületes növekedés. 2019 egészében ugyanis még csak 21,4 milliárd dollár, 2018-ban pedig 5,4 milliárd dollár folyt be a fenntarthatósági alapokba.
A következő években tehát a kormányzati szabályozók és a befektetők egyaránt a fenntarthatóság és a zöld fordulat felé tolják majd a globális energiacégeket. A nagy kérdés az lesz, hogy a vállalatok megfelelnek-e majd az elvárásoknak, illetve hogy milyen időhorizonton mennek majd végbe az átállási folyamatok.