Egyetlen gáz eldöntheti a milliárdosok űrversenyét

This April 29, 2018 handout photograph obtained courtesy of Blue Origin shows the New Shepard on the launch pad the morning of Mission 8, in an undiscolosed place. The two companies leading the pack in the pursuit of space tourism say they are just months away from their first out-of-this-world passenger flights -- though neither has set a firm date. Virgin Galactic, founded by British billionaire Richard Branson, and Blue Origin, by Amazon creator Jeff Bezos, are racing to be the first to finish their tests -- with both companies using radically different technology. / AFP PHOTO / BLUE ORIGIN / HO / With AFP Story by Ivan COURONNE: First space tourist flights could come in 2019 == RESTRICTED TO EDITORIAL USE / MANDATORY CREDIT: "AFP PHOTO / BLUE ORIGIN" / NO MARKETING / NO ADVERTISING CAMPAIGNS / DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS == /

Van egy gáz, amelyben bővelkedik az univerzum, de amely a Földön csak viszonylag csekély mértékben áll rendelkezésünkre. Ez pedig komoly gond lehet, mivel számos iparágban kritikus fontosságú, például az egészségügyben vagy a technológiai szektorban. Ráadásul még a milliárdosok űrversenyére is döntő hatással lehet. Ez a gáz a hélium. Most, hogy Richard Branson milliárdos vállalkozó az űr széléig jutott, a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos pedig hamarosan szintén űrturistáskodni indul, az űrverseny kevésbé szenzációs, ám annál fontosabb szempontjaira is ráirányulhat a figyelem, mint például erre a gázfélére.

Mi lesz az űrversennyel?

Manapság pedig a hélium kérdése nemcsak a technológiai szektor, de a milliárdosok űrversenye miatt is különösen izgalmassá válhat. Főleg, hogy Richard Branson és cége, a Virgin Galactic sikeres repülésével hivatalosan is beindította a kereskedelmi űrversenyt. Noha voltak kérdéses információk a projekt kapcsán,

de az már most látszik, hogy óriási üzletnek ígérkezik a kereskedelmi űrutazás.

Sőt, a napokban még maga Elon Musk is vett egy jegyet Branson egy későbbi űrjáratára.

Hivatalosan is beindult a nagy kereskedelmi űrverseny Forrás: AFP

Ahogy arról az Origo is beszámolt, az angol milliárdossal és öt kollégájával a fedélzeten indult útjára egy űrjármű egy, az űr határát elérő sétarepülésre. Habár a kilövés 90 percet késett az eredeti tervhez képest, az izgalmak ellenére a Unity22 legénysége két órával később sikeresen és épségben visszatért a földre. Mindez pedig 841 millió dollárt hozott a Virgin Galactic vállalatnak.

Július 20-án pedig Jeff Bezos, az Amazon alapítójának cége, a Blue Origin indítja el a New Shepard nevű űrhajóját, melynek a legénysége is ismert. Az utazók között lesz maga Jeff Bezos, és testvére, Mark, illetve a legendás pilóta, Wally Funk.

Itt is volt azonban némi érdekes eltérés az eredeti tervekhez képest.

Eredetileg ugyanis egy anonimitásba burkolózó vállalkozó fizetett 28 millió dollárt egy nyílt aukción, hogy részt vehessen a projektben, de „ütemezési problémák" miatt mégsem ő fog repülni, hanem a 18 éves, Oliver Daemen.

Ő egyébként fizikát tanul, és annak a Joe Daamennek a fia, aki a holland Somerset Capital Partners nevű magántőke-társaság vezérigazgatója, és aki végül fizetett a helyért, majd maga választotta ki a fiát – írja a CNBC.

Jeff Bezos július 20-án indul el az űrbe Forrás: AFP/Ho

Az utazással Bezos cége két rekordot is megdönt. Daemen lesz ugyanis a legfiatalabb ember, aki valaha az űrben járt, míg a 82 éves Funk az eddigi legidősebb asztronautának számít majd.

A július 20-i időzítés sem véletlen, ez lesz ugyanis az Apollo 11 holdra szállásának 52. évfordulója.

Bezos 2000-ben alapította a Blue Origint, és az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordított a vállalatra. Miután pedig nemrég hivatalosan is leköszönt az Amazon vezérigazgatói posztjáról, várhatóan még inkább az űrversenyre fog koncentrálni.

A hélium jövője

Mivel azonban a kereskedelmi űrhajózás fejlődése során a rakétatechnológia is egyre nagyobb szerepet kap, különösen felértékelődik a hélium szerepe.

A nagy kérdés most az, hogyan alakul a kereslet és a kínálat a gáz piacán - a kereslet növekedése lényegében borítékolható, a kínálat viszont nehezebb kérdés.

Különösen, mert az előrejelzések is megoszlanak az ügyben. Idén ugyanis Katarban és Algériában is elkezdhetnek működni olyan új és kiterjesztett cseppfolyósított földgáz üzemek, amelyek melléktermékként héliumot is előállítanak. Közben pedig az orosz Gazprom is működésbe hozhatja a teljesen új, Amur nevű földgázfeldolgozóját Szibériában, amely ugyancsak növelheti a kínálatot.

A földgáz jövőjén múlthat a hélium sorsa is? Forrás: AFP/Sputnik/Eugene Odinokov

Vagyis vannak olyan elemzők, akik szerint nem is kell különösebben aggódni a jövőben a héliumkínálat miatt, mert ezek az üzemek végül ki tudják majd elégíteni a keresletet.

Hosszú távon viszont ennél bonyolultabb a kérdés.

Ha ugyanis a zöld energiaforrásokra történő globális átállás miatt a világ egyre kevesebb cseppfolyósított földgázt használ majd föl, akkor a melléktermékként kitermelt hélium kínálata is veszélybe kerülhet

– különösen, ha a hélium iránti kereslet közben tartósan emelkedik.

A következő évek egyik nagy kérdése tehát a hélium jövője lesz a Földön, amely meghatározóvá válhat nemcsak a milliárdosok űrutazási álmainak területén, de világ teljes technológiai fejlődésében is.