Közel 70 ezer milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona

2021 második negyedévének végére 69.715 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1232 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6.219 milliárd a gyarapodás. A magyar háztartások pedig európai összehasonlításban is kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

A háztartások kötelezettségeinek szintje 12.346 milliárd forint volt 575 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 1443 milliárd forintos emelkedés.

Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon – a korábbi negyedévekhez képest érdemi lassulással – 657 milliárdos negyedéves növekedéssel 57.369 milliárd forintra nőtt

– derül ki a Takarékbank közleményéből.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány 47 milliárd forinttal nőtt, ezen felül kiugró mértékben, 292 milliárd forinttal emelkedett a látra szóló betétek állománya és 8 milliárddal csökkent a „lekötött betéteké".

Továbbra is kiugró dinamikával, 269 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 77 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Tőzsdei részvényeket 53 milliárdért vásároltak a háztartások, megpróbálva beszállni a láthatóan tovább folytatódó emelkedésbe és az infláció elleni védelembe, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 151 milliárd forint volt – vélhetően hasonló motivációkból –, biztosításokba pedig 85 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát.

A tőzsdei részvényeknél a folytatódó emelkedésnek köszönhetően 73 milliárd forint volt az árfolyamnyereség,

a befektetési jegyek 9 milliárdnyi pluszt mutattak, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 19 milliárdos pluszt mutatott. Növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 217 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 99 milliárd forint volt az összesített veszteség a forintárfolyam változásából eredően.

Továbbra is kiugróan népszerűek a hosszú lejáratú kötvények Forrás: Shutterstock

A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 466 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 21 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét kiugró mértékben, 445 milliárddal emelkedett, amiben immár legnagyobb szerepet az egyre aktívabb és egyre magasabb átlag hitelösszeget igénylő ingatlanhitelezés játszik.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

Az elérhető legfrissebb, 2019-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 108 százalékán állt és a kiugróan dinamikus GDP növekedés – a nevező – miatt nem tudott tovább emelkedni.

2019-ben ez az arány a cseh háztartások esetében 95,4% volt, a horvátok esetében 91,6%, Bulgáriában 91,2%, Szlovéniában 89,6%, Görögországban 85,2%, Finnországban 71,3%, Lengyelországban 63,3%, Romániában 50,9%, Szlovákiában pedig a GDP 49,2% volt a háztartások nettó vagyona. Az osztrák szint továbbra is 135,8%, a német 139,3%-on áll, viszont az olasz 193%, a svéd 233% vagy a holland 241% jelentős mértékben vezeti az európai relatív mezőnyt. A vírushoz kapcsolódó korlátozások kezdete óta erősen jelen volt a háztartási megtakarítási szerkezetben a kényszer megtakarítás motívuma,

de az idei második negyedévben ez a hatás a korlátozások feloldásával már enyhülhetett, láthatóan lassult is kissé a készpénzfelhalmozás.

A növekedés azonban ezen felül továbbra is jelentős, ebben szerepe van a kormányzati transzferek kifizetésének és az EU-s források lecsapódásának is.

Alapfundamentumként a készpénzállomány továbbra is növekszik, a hosszú lakossági állampapírokat aktívan vásárolják a háztartások és a hitelfelvétel továbbra is erős. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános hazai és globális makrogazdasági környezet mozgatta, a tavaly év vége óta tartó rally a tőkepiaci mozgásoknak kitett instrumentumok esetében jelentős átértékelődési plusszal járult hozzá a vagyonhoz. A 6000 milliárdot közelítő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, a lakosság jelentős része továbbra sem az immár látható méretűvé éledt inflációt elérő hozamtermelő képességű instrumentumokat választja a készpénz helyett.

Forrás: Takarékbank

A vonzó lakossági állampapírok esetében – bár az infláció látható és stabil élénkülésével a nem infláció-indexált papírok veszíthetnek a vonzerejükből – némi kiszorítási hatást lehet látni a többi eszközhöz kapcsolódóan. Azonban ez alapvetően a hasonló hozam/kockázat paraméterekkel rendelkező alternatívákat érinti, illetve egyben hozzájárul több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság (re)finanszírozási stabilitásának és belföldi finanszírozásának növelése illetve az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.

Az adatok alapján már a második negyedévben is látható hatása volt a korlátozások feloldásának a lakossági vagyonnövekedésre, érzékelhetően lassult a készpénzállomány felhalmozódás és az év további részére előretekintve a már látható nyári fogyasztási volumenek alapján ez a hatás tovább erősödhet.

A többcélú elmaradt kereslet aktív pótlásával a korábbi években látott dinamika alá lassulhat némileg a vagyon növekedése, viszont ez egyben támaszthat is adhat a GDP gyorsabb visszapattanásához fogyasztási oldalról.