Így változtatták meg a húsz évvel ezelőtti terrortámadások a légi közlekedést

394261 14: A fiery blasts rocks the World Trade Center after being hit by two planes September 11, 2001 in New York City. Spencer Platt/Getty Images/AFP (Photo by SPENCER PLATT / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP)

A 2001. szeptember 11-i („9/11"), az Egyesült Államokban elkövetett terrortámadások gyors, drasztikus és tartós változásokat hoztak az USA-ban, illetve a globális légi utazás alkalmazott megoldásaiban. Az események 20. évfordulója alkalmából elemzésünkben bemutatjuk, milyen volt a légi tömegközlekedés a merényletek előtt és után, és kitérünk a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorítások kapcsán említhető párhuzamosságokra is.

Repülés a 9/11 és a koronavírus-járvány tükrében

Sok tekintetben a repülőtéri tisztviselőknek és a repülésbiztonsági szakértőknek a 9/11-es terrortámadások utáni igyekezete, hogy a biztonsági aggályokat kezeljék, hasonló volt ahhoz az erőfeszítéshez, amellyel a Covid-19 világjárványt követően a közegészségügyi aggályokat próbálták kezelni, amikor

a maszkviselésre, kézfertőtlenítőkre, és a szociális távolságtartásra ösztönző padlójelzések megjelentek az Egyesült Államok repülőterein.

Komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkező légitársaság-vezetők számos közös jellemzőt véltek felfedezni a terrormerényletek és a koronavírus-járvány által okozott válság között.

Az első és legfontosabb ilyen, hogy az utasok mindkét eset hatására félni kezdtek a repüléstől.

A WTC ikertornyaiba becsapodó repülőgép pillanata Forrás: AFP/Henny Ray Abrams

A légitársaságok akkor és most is a túlélésért küzdöttek, küzdenek, amiben a kormányzati támogatások jelentős segítséget jelentenek.

Jelentős különbség azonban, hogy míg a 9/11-es események nem egyformán érintették az Egyesült Államok területeit, sem pedig a világot (még ha a pszichológiai hatás nyilvánvalóan nem is lokalizálható), a koronavírus mindenhol jelen van.

Amikor például 1997-ben megnyílt a Ronald Reagan Washington-i Nemzeti Repülőtér új terminálja, az utasok szabadon közlekedhettek a boltokkal és éttermekkel teli csarnok és a B és C terminálok kapui között. A 9/11-es események után a repülőtér tisztviselői azonban biztonsági ellenőrzőpontokat helyeztek el a B és C terminálok bejáratainál, így a boltok és éttermek már nem voltak elérhetők a biztonsági ellenőrzésen átesett utasok számára. Bár a biztonsági intézkedések segítettek megnyugtatni az utasokat 9/11 után, a mostani járvány kapcsán csak az emberek immunitását biztosító vakcina vagy megbízható antitest-teszt állíthatja teljesen helyre az emberek utazásba vetett bizalmát.

A 2001. szeptember 11-e után elfogadott biztonsági intézkedések elég tartósnak bizonyultak, így a közelmúltban a repülőtéri terminálok felújításába is beépítették ezeket.

Utasok érkeznek Abu-Dzabiban egy Phuketre tartó járathoz idén júliusban, betartva a járvány miatt hozott, illetve egyébként érvényben lévő biztonsági intézkedéseket Forrás: AFP/Lillian Suwanrumpha

Arról egyelőre nem készült átfogó pénzügyi kimutatás, mennyibe kerültek a koronavírus ellen a repülőtereken és a járatokon beveztett egészségügyi intézkedések .Egyelőre annyi biztos, hogy a polgári repülés története egyik legnagyobb válságát élte át 2020-ban, amikor is globális vesztesége a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai szerint elérte a

126 milliárd dollárt, hiszen az utasok száma 66 százalékkal esett vissza 2019-hez képest.

Ugyanakkor a koronavírus miatt bevezetett új előírások viszonylag könnyen ráültethetők voltak a 9/11-es események kapcsán hozott protokollokra, áadásul a maszkviselés, gyakori kézmosás stb. mind olyan intézkedések, melyeket az emberek többsége a repüléstől függetlenül is alkalmas. Mindazonáltal vélhetően a járvány lecsengését követően is jó időnek kellhet eltelnie, mire a polgári légi közlekedés újra a régi, pontosabban addig megszokott arcát - és üzleti teljesítményét - mutatja. Ez az előrejelzések szerint a következő néhány évbe is beletelhet.

Forrás: Fastcompany; APNews, Financial Times