A növényi alapú vagy sejttenyésztett verziók mellett hamarosan a levegő alapú műhús is felbukkanhat a kiskereskedelemben. Egy Air Protein nevű kaliforniai cég fejlesztette ki az eddigi megközelítésektől merőben különböző gyártási technológiát - írja a The Spoon nyomán a Store Insider.
A vállalat az eljárás folyamán a levegőben fellelhető elemeket (például szén-dioxidot) egy fermentációs tartályban génmódosított mikroorganizmusokkal eteti meg. Miután a mikrobák ezeket az elemeket lenyelték, egészséges műhúsok alapanyagaként is felhasználható fehérjét bocsátanak ki magukból.
Minthogy a „légfehérje" gyártásához sem földre, se vízre nincs szükség, gyakorlatilag bárhol előállítható az anyag.
Habár az Air Protein még nem nevezte meg, hogy a továbbiakban milyen konkrét hústípusokat kíván előállítani, elmondása szerint az így született termékeit közvetlenül a fogyasztók számára kívánja majd értékesíteni.
Időközben kidolgoztak egy olyan különleges technológiát is, amely a levegőt gyémánttá változtatja. Egy brit multimilliomos és környezetvédő azt tűzte ki maga elé célul, hogy laboratóriumi körülmények között nagy mennyiségben állítson elő olyan, úgynevezett karbonnegatív gyémántköveket, amelyek elkészítéséhez teljes egészében Földünk atmoszférája szolgáltatja az alapanyagokat.
Dale Vince, az Ecotricity cég alapítója bejelentette, hogy
a világon elsőként kifejlesztett egy olyan eljárást, amelyben kizárólag a levegőből származó szén- és vízrészecskékből, valamint az onnan nyerhető energiával állítanak elő gyémántot.
A technológia a gyémánttermeléshez a Föld atmoszférájából nyert szén-dioxidot hasznosítja, emellett szél- és napenergiát, valamint esővizet használ fel - emeli ki a Guardian cikke.
Ennek eredményeként nulla károsanyag-kibocsátású gyémántdarabokat kapnak, nem mellesleg még a levegőtisztításhoz is hozzájárulnak azzal, hogy szén-dioxidot vonnak ki az atmoszférából.
Napjainkban egyébként a laboratóriumi gyémántok egyre népszerűbbek, ipari felhasználásuk pedig egyre jelentősebb.
A technológiát kifejlesztő üzletember abban bízik, hogy a módszer komoly alternatívát jelenthet a hagyományos gyémántbányászattal szemben, amely jelentős környezeti károkat okoz.
A gyémántlelőhelyek körül kirobbant véres konfliktusok mellett a hagyományos gyémántbányászati módszerek környezetterhelése ugyanis jelentős, hiszen egy 1 karátos gyémántkő kitermeléséhez átlagosan 1000 tonna földet és követ kell megmozgatni, aminek során 3890 liter vizet használnak fel, és 108 kilogrammnyi szén-dioxid-szennyeződés kerül a levegőbe.
Vince várakozásai szerint az erre a célra alapított vállalkozása, a Sky Diamonds kezdetben havi 200 karátnyi karbonnegatív gyémántot lesz képes előállítani, de ez a mennyiség rövid idő alatt akár 1000 karátnyira is emelkedhet.