A Nílus deltájában fekvő Al-Karamusz farmerei az 1970-es évek óta támaszkodnak a papiruszra mint kizárólagos megélhetési forrásra. Mára azonban a turisták szűkössége miatt a fennmaradásért küzdenek.
A Kairótól 80 kilométerre északkeletre fekvő falu közvetlen környékéről származik az egyiptomi papirusztermelés döntő része.
A 2011-ig még virágzó üzletet az "arab tavaszban" kirobbanó népfelkelés és az azt követő politikai instabilitás okozta turistahiány gyengítette meg. 2020-ban a látogatók épp kezdtek visszatérni, ekkor azonban a koronavírus-járvány kitörése miatti újbóli elmaradásuk ismét visszavetette a kulcsfontosságú szektort.
Tavaly Egyiptom mindössze négymilliárd dollárnyi (kb. 1200 milliárd forint) turisztikai bevételre tett szert,
jócskán elmaradva a várt 16 milliárd dollártól (4816 milliárd forint).
A papiruszsás feldolgozásának technológiája évezredek óta nem változott. A négyméteres magasságot elérő növény a vízben nő, és lombja legyezőszerűen terül szét. Miután betakarítják a szárat, napjainkban dróttal vékony csíkokra vágják. Ezután vízbe merítik, majd egy négyzet alakú szövetre igazítják, préselik, megszárítják és díszítik azt.
Kattintson a képre, hogy lássa, milyen módszerrel készül a díszes egyiptomi papirusz!
Manapság Al-Karamuszban 25 gazdaság próbál megélni a papiruszból, szemben a 2011 előtti mintegy 500-zal.
A jövedelmem mintegy 80 százalékát elvesztettem, korábban havi közel 1000 dollár volt, most majdnem nulla"
- mondta el egy helyi 60 éves farmer és festő, aki egy kicsiny saját mezővel rendelkezik.
Az ürességtől kongó gízai piramisok rendkívül nehézkessé teszik a különleges portéka eladását.
A csőd elkerülése érdekében így sok gazdálkodó átállt az országon kívüli piacokra történő online értékesítésre,
vagy épp olyan kreatív termékeket készít, mint a papiruszfüzet és az újrahasznosított papiruszból készült nyomtatólapok.