A fogyasztás is segíti a gazdasági növekedést idén

A következő negyedévekben az ipari termelés várható stabilizálódása, új kapacitások üzembe helyezése mellett a fogyasztás adhat lendületet a gazdasági növekedésnek, amelyet támogat az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz, a 25 év alattiak szja-mentessége a minimálbér és az ágazati béremelések. Az átlagos reálbér-növekedés meghaladhatja a 10 százalékot. Az MNB további szigorításának és a hazai gazdaság vártnál gyorsabb kilábalásának hatására a forint is erősödhet - áll a Takarékbank elemzésében. Elemzőik idénre 6 százalékos gazdasági növekedést várnak.

Csúcson a foglalkoztatás, tartósan emelkednek a reálbérek

A munkanélküliségi ráta szeptember és november között 3,7 százalékra csökkent az előző háromhavi 3,8 százalék után. Egy év alatt 70 ezerrel, 4,687 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami nem csupán a járvány előtti szintet haladja meg, hanem a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac, a nyitási lehetőséggel párhuzamosan, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a tavalyi nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra, és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.

Az elemzők azzal számolnak, hogy 2021-ben 4,0 százalék, idén pedig 3,3 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.

A bérek októberben 8,5 százalékkal nőttek, az első tíz hónapban szintén 8,5 százalékkal. 2017 óta 56,5 százalék a rendszeres bérek növekedése. A nettó bérek szintén 8,5 százalékkal emelkedtek, a reálbérek növekedése így 1,9 százalékra mérséklődött az erőteljes infláció miatt, azonban 3,7 százalék volt az első tíz hónapban.

A tavalyi egész évben 8,5 százalékra mérséklődhetett a bérnövekedés üteme, ami a várt 5,1 százalékos infláció mellet 3,3 százalékos reálbér növekedést eredményezhetett, ezzel 2013-2021 között majdnem 70 százalékkal emelkedhet az átlagos reálbér. Idén a minimálbér és garantált bérminimum emelkedése, valamint az ágazati béremelések hatására 13 százalékot megközelítő bérnövekedésre van kilátás. A rendvédelmi dolgozók számára tervezett hathavi fegyverpénz kifizetése szintén hozzájárul a gyorsuló bérnövekedéshez. A nettó bérek pedig elszakadnak a bruttó bérektől, egyrészt a 25 év alattak szja-mentessége, másrészt a gyermeket nevelők szja-visszatérítése miatt, aminek hatására a nettó bérnövekedés több mint 4 százalékponttal haladhatja meg a bruttó bérek dinamikáját. Az szja-visszatérítés februári időpontja miatt februárban a nettó bérnövekedés elérheti a 60 százalékot is. Mindezek hatására a nettó bérek reálnövekedése meghaladhatja a 10 százalékot, 2013-2022 között pedig a 86 százalékot.

Helyreáll az egyensúly

A koronavírus-járvány felülírta az államháztartás számait is, egyfelől az egészségügyi és gazdasági védekezés, majd újraindítás költségei, másfelől a gazdaság zsugorodása miatt visszaeső adóbevételek miatt. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján tavaly a harmadik negyedévben 588 milliárd forintot, azaz a GDP 3,8 százalékát érte el. A kormány a tavalyi, a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiánytervet 7,5 százalékra módosította, azonban a gazdaság élénkülésével az adóbevételek is kedvezőbben alakulhatnak, ennek megfelelően némileg alacsonyabb hiányra számítanak a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői. Mivel a gazdaság sikeres újraindulása már kisebb mértékű élénkítést tesz szükségessé, a pénzügyi stabilitás javítása érdekében a kormány az idei hiánycélt a GDP 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte.

A gazdaság helyreállásával a következő években fokozatosan újra a 3 százalékos kritérium alá süllyedhet az államháztartás hiánya.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A járvány és a gazdasági válság elleni védekezés, valamint a beruházás ösztönzési támogatások hatására tavaly 5.102 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetésben. Az uniós bevételek és kiadások nélkül számolva azonban a hiány ennél lényegesen kisebb lett volna.

A külkereskedelemben novemberben 81 millió euró többlet keletkezett az októberi 302 millió euró deficitet követően, négy hónap után újra szufficites lett.

Az ipari termelés, ezen belül a járműgyártás javulásának köszönhetően 7,7 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energia miatt 13,7 százalékkal nőtt az import euróértéke. Emiatt a külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 607 millió euró többlethez képest. Az első tizenegy hónapban az export euróértéke 13,2 százalékkal, az importé 17,2 százalékkal nőtt, így az egyenleg 2978 millió euróval 2360 millió euróra romlott. Az áruforgalmi egyenleg romlása továbbra is érdemben rontja a GDP növekedését – bár ennek mértéke a harmadik negyedévinél kisebb lehet –, és a forint árfolyamára is negatív hatással lehet. A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítanak az elemzők az idei év első felében is, míg tavaly összességében 2 milliárd euró közelébe mérséklődhetett az egy évvel korábbi 5,62 milliárd euró után. Az energia- és nyersanyagárak miatt nagy bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, de az új kapacitások kiépülésével a következő években jelentősen emelkedhet a külkereskedelem többlete.

Fundamentális, jegybanki és fiskális támaszok segíthetik a forintot idén

A tavalyi év végén a forint ismét a 370-es szintig gyengült, majd januárban visszaerősödött 355 alá, ahonnan aztán a decemberi vártnál erőteljesebb hazai (mag)infláció hatására ismét gyengült némileg. Az év végi gyengülés oka alapvetően a kedvezőtlen feltörekvő piaci hangulat volt, amit a globális jegybankok egyre szigorúbb üzenetei, a dollárhozamok emelkedése, illetve az infláció tartósságával kapcsolatos megszólalások indukáltak, továbbá a hazai jegybank restrikciós fellépéseit is kevesellték a befektetők, miután beindult a régióban a szigorítási verseny.

A 4 százalékot elérő egyhetes MNB betéti kamat már erőteljesebb védelmet nyújt a forintnak, így a korábbi régiós alulteljesítést a felülteljesítés váltotta fel az utóbbi időszakban, amire szükség is van a hazai infláció elleni harcban, hogy ne csak a belső árnyomás, hanem a forintgyengülés inflációs hatása is tompuljon.

Az export dinamikája ugyan továbbra is erőteljes marad – bár az ipari chiphiány ezt egyelőre mérsékeli – és az aktív magyarországi működőtőke befektetési szint is láthatóan fennmarad, ugyanakkor az import, mind fogyasztási, mind beruházási oldalról tovább erősödhet, a folyó fizetési mérleg pedig minimális negatív egyenleget mutathat idén és jövőre. Ez alapvetően semleges a forint szempontjából, mivel ennek mértéke igen korlátozott maradhat, viszont a folyamatos negatív nemzetközi sajtó erősíti a forint elleni shortállomány felépülését, aminek a hatását a jelenlegi „védő kamatszint", illetve a konszolidálódó költségvetési hiányok mérsékelhetik, főleg, ha az infláció is lassulna, és érezhetően emelkedne a hazai reálkamatszint - áll az elemzésben.