Két évig gyalogolt Párizsba a zseniális újító, az egyik legnagyobb luxusmárka névadója

Portrait of Louis Vuitton (1821-1892), founder of the House of Vuitton

Százharminc éve, 1892. február 27-én halt meg Louis Vuitton francia divattervező, üzletember, aki megalapította a LV kereskedőházat. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga alapján mutatjuk be a világszerte ismert luxusmárka alapítójának történetét.

Louis Vuitton egy kis kelet-franciaországi településen, Anchay-ban született 1821. augusztus 4-én. Felmenői jobbára kézművesek voltak, akadt köztük asztalos és ács, anyja kalapkészítő, apja földműves volt. Anyját tízévesen vesztette el, s apja nem sokkal később újra megnősült, de az új feleség - legalábbis Vuitton ezt állította - olyan gonosz volt, mint a mesebeli Hamupipőke mostohája. Annyi bizonyos, hogy viszonyuk egyre romlott, s az akaratos Louis 13 évesen összecsomagolt és a jobb élet reményében útnak indult Párizsba.

A 470 kilométeres távolságot gyalog, több mint két év alatt tette meg, az út közben alkalmi munkákat vállalt némi betevő falatért és szállásért cserébe.

Begyalogolt a fények városába

Tizenhat évesen, 1837-ben érkezett meg Párizsba, a világ akkor egyik legfényesebb városába, amely az ipari forradalom idején tele volt ellentmondásokkal: együtt volt jelen a pompa és a ragyogás, de a nyomor és a szegénység is a külvárosokban, ahol a munkásokat járványok tizedelték. A fiatal fiúnak azonban szerencséje volt, mivel Monsieur Marechal, a kor sikeres dobozgyártója és -csomagolója tanoncnak fogadta műhelyébe. Az akkori Európában az utazóláda-készítés, illetve csomagolás tekintélyes mesterségnek számított, amelyet csak a gazdagabb réteg tudott megfizetni. Minden darab egyedileg készült a benne tárolandó portéka méretére szabva, a holmikat maga a mester csomagolta el, s személyesen rakta lovaskocsira vagy vonatra a dobozokat.

A képen Louis Vuitton Forrás: Unknown author - Zoot Online/Wikimedia Commons

Vuitton az évek során szakmájának legkiválóbb művelője lett, hírnevet szerzett az arisztokrácia körében. Karrierje igazán azután ívelt felfelé, hogy az 1851-ben államcsínyt végrehajtó Louis Bonaparte, aki egy évvel később III. Napóleon néven császárrá nyilvánította magát, s felesége, Eugénia Vuitton, személyi ládakészítőjének kérték fel. Miközben gondosan dobozolta az újdonsült császárné pompás ruháit és ékszereit, szorgalmasan építette kapcsolatait az uralkodói elittel. 1854-ben elérkezettnek érezte az időt, hogy saját műhelyt alapítson.

A bejárat fölötti tábla azt hirdette:

Biztonságosan csomagoljuk a legtörékenyebb tárgyakat, beleértve a divatcikkeket is."

Vuitton életében egy másik nagy változás is bekövetkezett: meglátott egy 17 éves munkáslányt, akinek rongyai mögött felfedezte a szépséget, és mint a My Fair Ladyben, divatos ruhákba öltöztette, taníttatta és végül feleségül vette.

Bőrönddel a világhírnév felé

Négy évvel üzletének megnyitása után Vuitton bemutatta bőröndjét, amellyel forradalmasította az utazási szokásokat. A bőrönd bőr helyett vízhatlan, könnyebb és tartósabb vászonból készült, de az igazi újítás az volt, hogy az addig szokásos kerek forma helyett négyszögletesre alakította, így könnyebben lehetett pakolni és szállítani. A következő években özönlöttek a megrendelések, ezért újabb műhelyt nyitott a Párizshoz közeli Asnieres-ben.

Vuitton nemcsak a francia elittől kapott megrendeléseket, hanem külföldi előkelőségektől is, például az egyiptomi kedive (alkirály), egy indiai maharadzsa és több felfedező is ügyfelei közé tartozott.

1965. május 13-án az Orly repülőtéren modellek mutatják be a Louis Vuitton ultrakönnyű bőröndöt Forrás: AFP/-

Az 1870-ben kitört, a császárság bukásához vezető francia-porosz háború, Párizs ostroma alatt üzletét be kellett zárnia, s mire a harcok véget értek, asnieres-i műhelye a földdel vált egyenlővé, munkásai szétszóródtak, felszerelését ellopták. Vuitton, aki gyermekkorában már bizonyságát adta kitartásának és elszántságának, pár hónap alatt újjáépítette vállalkozását.

Új üzletét Párizs legexkluzívabb negyedében, a Scribe utcában nyitotta meg,

és a következő évben egy bézs vászonból készült, piros csíkokkal és monogramjával ellátott bőrönddel rukkolt elő. Az egyszerű, ámde elegáns és fényűző dizájn elnyerte Párizs új elitjének tetszését, innentől már csak luxusmárkaként hivatkoztak termékeire.

Fiával közösen 1886-ban mutatták be a feltörhetetlennek hirdetett, kétrúgós csatos zárral ellátott bőröndöt, amely új fejezetet nyitott a személyes tárgyak biztonságos szállításában.

A reklám iránt is kiváló érzékkel rendelkező Vuitton annyira bízott termékében, hogy később szép summát ajánlott a híres Houdininak, ha az kiszabadul a bőröndből, de Houdini nem fogadta el az ajánlatot. A zár ennek ellenére vitathatatlanul kiválóan működött, olyannyira, hogy a mai napig használják. A Vuitton cég 1888-ban alkotta meg a jellegzetes, sakktáblaszerű kockás Damier Canvas mintát, amelyen a "Marque L. Vuitton déposée" (A L. Vuitton bejegyzett védjegye) felirat is szerepel.

Louis Vuitton 1892. február 27-én, hetvenéves korában halt meg, Asnieres-ben felépített otthona ma múzeum. A vállalkozást Georges fia vitte tovább, aki az akkor már megjelenő hamisítók miatt levédette a LV-monogramot, továbbá a négyszárnyú, illetve a viktoriánus korokat idéző virág motívumokat. Napjainkra a Louis Vuitton az egyik legkelendőbb luxusmárkává nőtte ki magát, amelyet előszeretettel hamisítanak, a cég 50 országban 460 üzlettel van jelen, 19 ezer embert foglalkoztat, bevétele tavaly 14 milliárd euró volt.