Már tavaly ősszel kitermelte a gazdaság az idei teljes összegű 13. havi nyugdíj fedezetét?

Megkezdte a hazai munkaerő-felmérés eredményeinek új módszertan szerinti közlését a Központi Statisztikai Hivatal.

Alapanyaghiány nehezíti a világgazdaság felpörgését több iparágban is, az energiaárak erős emelkedésnek indultak, miközben a koronavírus sokadik hulláma miatt több országban lezárásokat, korlátozásokat rendeltek el. Ilyen viszonyok között bárki könnyen azt hihetné, hogy a gazdaságok pénztermelő képessége inkább visszaesik, mintsem szélesedne, emiatt pedig a kormányok pénzügyi lehetőségei nem túl tágak, s kevesebb az adóbevétel, mint korábban. A felvetést már a tavalyi magyar pénzügyi statisztika is karakán módon cáfolta - írta meg a Magyar Nemzet.

A Pénzügyminisztérium havonta számot ad az állam anyagi helyzetéről, így bemutatja az adóbevételek alakulását is. A tavaly ősszel publikált egyik kimutatásának lényege ez ügyben így foglalható össze: tavaly január eleje és szeptember vége között a hat legnagyobb adóból – a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, az szja-ból, a járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból – együttesen 1200 milliárd forinttal folyt be több, mint egy évvel korábban.

A többlet felfoghatatlanul hatalmas: hogy pontosan mennyire az, azt két kormányzati intézkedés hatásának a felemlegetésével lehet érzékeltetni.

2022-ben majdnem kétmillió, gyermeket nevelő szülő kapta vissza a tavaly befizetett személyi jövedelemadóját, az érintettek együttesen nagyjából hatszázmilliárd forinthoz jutottak.

Ezzel egy időben, februárban újra 13. havi nyugdíjat fizetett az állam, az egész havi juttatás folyósítása 370 milliárdot tett ki.

Tavaly kilenc hónap alatt jelentkező adóbevétel-többlet olyan nagy, hogy az szja-visszatérítés 600 és az emelt összegű 13. havi nyugdíj 370 milliárdos kiadására is bőven fedezetet nyújt, ráadásul még marad is több százmilliárd forint. Az összehasonlítás akkor is igaz, ha az állami bevételek és kiadások rendszere, elszámolása, felhasználása ennél jóval összetettebb és bonyolultabban zajlik.

Érdemes a friss adóstatisztika részleteire is egy pillantást vetni. Ezekből kiderül például, hogy az igazi húzótényező az áfa volt: a forgalmi adóból hatszázmilliárd forinttal folyt be több idén, mint a múlt év első kilenc hónapjában. Az ok egyszerű: a kereskedelem és a feldolgozóipar is jobban teljesített. De ennek is megvan a maga oka. Mégpedig az, hogy ismét számottevő mértékben emelkedtek a fizetések, így többet költhetett a lakosság a boltokban, a szolgáltatóknál.

A keresetek emelkedése persze meglátszódott a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítást megillető közterhek bevételi számain is.

Utóbbi kapcsán meg kell említeni: az egészségügyi és a nyugdíjkassza összességében úgy is magasabb adóbevételhez jutott, hogy időközben két százalékponttal csökkent a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. E teher a múlt év közepéig 17,5 százalék volt, azóta 15,5 százalékot szed ilyen címen az állam.