Választások 2022: egyetlen rossz lépéssel elszalaszthatja Magyarország a felzárkózás esélyét

A hosszú távú növekedés lassulását, végső soron pedig a felzárkózás elakadását hozná magával, ha megvalósulnának az ellenzék gazdaságpolitikai elképzelései. Az adójóváírás visszahozásával óriási lépést tehet az adórendszer a progresszivitás felé - foglalja össze a vg.hu cikke.

Ugyan nagyon kevés konkrétumot takar az ellenzék néhány hete bemutatott kormányprogramja, ám az abból kiolvasható részletek és az eddigi politikusi megszólalások alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi beruházásvezérelt és munkahelyteremtő gazdaságpolitikáról a belső fogyasztásra épülő modellre helyezné át a hangsúlyt. Az ellenzék által szorgalmazott azonnali nyugdíjemelésnek, szociális kiadások növelésének és egyéb közszférát érintő béremeléseknek egyértelműen a beruházások látnák a legnagyobb kárát.

Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péter Forrás: MTI/Kovács Tamás/Ujvári Sándor

Fokozatos eladósodáshoz vezetne az ellenzéki terv

Mindez persze nem ördögtől való, hiszen ideig-óráig valóban képes hatékonyan támogatni a növekedést a fogyasztás pörgetése, ugyanakkor az eddigi példák is azt mutatják, hogy a kicsi, nyitott piacgazdaságok esetében, mint Magyarország, óriási kockázata van a belső fogyasztásra épülő gazdaságpolitikának, amely amellett, hogy a hosszú távú növekedés feltételeit ássa alá, végső soron a felzárkózás elakadásához és fokozatos eladósodáshoz vezet.

A 2000-es évek közepén is ezt láttuk, előbb a költségvetésből végrehajtott fedezet nélküli béremelésekkel (a világgazdasági konjunktúra csúcsán volt 9 százalékos a hiány), majd a devizahitelezés felpörgetésével esett adósságcsapdába a magyar gazdaság, gyakorlatilag nem volt olyan szegmense az államnak, amely ne nézett volna szembe az eladósodottság fenyegetettségével. Eközben a gazdaság kínálati oldala egy helyben toporgott, amit a munkaerőpiac mutat meg a leginkább: 2002-ben 3 millió 870 ezren dolgoztak hazánkban, a legmagasabb foglalkoztatottságot ebben az időszakban 2006-ban mérte a KSH, akkor is mindössze 50 ezerrel volt magasabb a létszám.

Budapest, 2021. október 23. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP, j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Győr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Megállhat a gazdaság kifehérítése

Az eddigi megszólalások alapján úgy tűnik, hogy az ellenzék az adórendszert érdemben nem alakítaná át, az ígéretek szerint meghagyná az egykulcsos, 15 százalékos, családi adókedvezményekre épülő szisztémát, ugyanakkor a javaslatokból az is kiderül, hogy jelentősen felhígítaná azáltal, hogy a minimálbéresek, illetve az átlagbér alatt kereső munkavállalók adómentessé válnának.

Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője a VG-nek ennek kapcsán elárulta, hogy ezt nem lehet máshogy értelmezni, mint hogy a korábban alkalmazott progresszív adózás felé fordulna a hazai adórendszer, ami nem a klasszikus, többkulcsos formában valósulna meg, de önmagában adna egy progresszivitást.

Arra pedig már Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértője mutatott rá, hogy a korábbi szisztéma egyik legnagyobb problémája az volt, hogy kiegészítette azt az adójóváírás intézménye, amelynek során az alacsonyabb jövedelmű adóalanyok munkából származó jövedelmét egy meghatározott szintig mentesítette a jogalkotó az adófizetés alól, ez azonban gátjává vált a munkabérek növekedésének, hiszen a bővüléssel ez az adójóváírás elveszhetett, a munkavállaló nettó szinten nem járt jól.

Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy 2010 előtt Magyarországon alig nőttek a keresetek, 1990 és 2010 között a reálbérek mindössze 20 százalékkal bővültek.

De a mostani, tisztán egykulcsos adórendszer mellett szól az is, hogy nagyban hozzájárult a jövedelmek fehéredéséhez, ugyanis az agyonbonyolított, jóváírásokkal, speciális adókulcsú jövedelmekkel terhelt rendszerhez képest jóval egyszerűbb.

A nemzetközi példák is megerősítik, hogy alacsonyabb adókulcsot nagyobb valószínűséggel fizet meg a lakosság, és ez különösen igaz a kelet-közép-európai, alapvetően rosszabb adófizetési morállal rendelkező országokra.

Magyarország számára pedig intő példa lehet Szlovákia esete: északi szomszédunk a 2000-es években még a térség legversenyképesebb gazdaságával rendelkezett, nem függetlenül a háromszor 19-es modellnek (19 százalékos szja, tao, áfa) köszönhetően, ami azóta jelentősen felpuhult, így ott ma már lényegében progresszív adózás van. Ez is szerepet játszott abban, hogy hazánk az elmúlt években magasabb növekedést is produkált, a magyar gazdaság 2010 óta még a járvány által okozott 2020-as visszaeséssel együtt is közel 17 százalékkal bővült, kétszer nagyobb ütemben, mint Szlovákiában.