Napjainkban több mint 4,3 milliárd ember, vagyis a világ népességének mintegy 55 százaléka él városi környezetben, és ez a szám 2050-re várhatóan 80 százalékra fog emelkedni. A lakosság pedig elképesztő mennyiségű anyagot, energiát és élelmiszert fogyaszt el. A városi területek bővülésének és a sokasodó népességnek köszönhetően ez a szám a jövőben várhatóan csak még tovább és meredeken fog emelkedni.
Az ENSZ előrejelzése szerint a világ anyagfelhasználása a 2010-es 41,1 milliárd tonnáról 2050-re körülbelül 89 milliárd tonnára növekszik majd.
Az alábbi ábra az ENSZ Nemzetközi Erőforrás Paneljének adatai alapján a globális urbanizáció anyagi hatásait mutatja:
Évről évre rengeteg építőanyag szükségeltetik az ember által épített környezet folyamatos fenntartásának és bővítésének biztosítására. Annak kiszámításához, hogy valójában mekkora tömegű anyagot is használunk fel a városaink építésére, az ENSZ az úgynevezett hazai anyagfelhasználást (DMC) használja, amely az adott területről évente kitermelt összes nyersanyag mérőszáma, hozzáadva az összes importot, és kivonva belőle az exportra jutó mennyiséget.
Ahogy az ábra is mutatja
az anyagfelhasználás rendkívül egyenlőtlen, ha a világ különböző régióit tekintjük. Megdöbbentő adat, hogy a világ leggazdagabb országai tízszer annyit fogyasztanak, mint a legszegényebbek, és kétszer annyit, mint a globális átlag.
A teljes városi DMC alapján Kelet-Ázsia vezet a világon az anyagfelhasználásban, míg Kína fogyasztja el a világ alumínium- és betonszükségletének több mint felét.
Az ENSZ jövőre vonatkozó előrejelzései szerint a városok terjeszkedése főként a déli féltekén várható, különösen Kínában, Indiában és Nigériában. Az ázsiai fogyasztás szintén bővülni fog, tekintve, hogy jelenleg is ez a kontinens ad otthont a megavárosok nagy többségének – azaz a több mint 10 millió lakos feletti metropoliszoknak.
A következő évtizedek legnagyobb ugrása azonban Afrikában fog megtörténni. A kontinens lakossága 2050-re várhatóan megkétszereződik, az anyagfelhasználás pedig az évi 2 milliárd tonnáról a becslések szerint 17,7 milliárd tonnára emelkedik majd.
Egyébiránt a városépítéshez felhasznált anyagok tekintetében a körülöttünk lévő házaktól a járdákon át – az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának adatait tekintve – az acélt, a homokot és a cementet használjuk fel a legnagyobb arányban.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete ugyanakkor elemzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az urbanizáció, azaz a városiasodás erőforrás-használati és környezeti hatásai igen jelentősek. Így a gazdasági és politikai döntéshozók, valamint a lakosság együttes feladata és felelőssége is, hogy ezt a folyamatot egy környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb útra tereljék.